Levéltári Szemle, 56. (2006)

Levéltári Szemle, 56. (2006) 1. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Apró Erzsébet: Bács-Bodrog Vármegye Levéltára / 7–26. o.

zott a megyei igazgatás alá. A második világháború alatt a vármegye székhelye ismét Zomborba került. A délvidéki bevonulás után „rekonstruált" Bács-Bodrog vármegye területe 14 járásra oszlott, az 1918 előtti 13 járás mellett létrehozták a Jánoshalmi járást is. Zombor, Szabadka, Újvidék és Baja ismét törvényhatósági jogú városok lettek. 1944 őszén a kiürítések és a lakosság jelentős hányadának menekülése miatt a trianoni határok közötti Bács-Bodrog vármegyében a megyei szintű közigazgatás gyakorlatilag megszűnt. Az ország közigazgatási területi egységeinek első, második világháborút követő módosítására 1945 júliusában került sor, amikor néhány vármegye területét összevonták.

25 Ez az intézkedés még nem érintette Bács-Bodrog megye területét, így az változatlan maradt 1949 decemberéig. A közigazgatás Bács-Bodrog megyét is érintő területi átszervezésére az 1949. augusztus 20-án elfogadott Alkotmány életbe lépése után került sor a Minisztertanács 1949. decemberi rendelete alapján. Ennek értelmében „Bács-Kiskun megye területe Bács-Bodrog megye jelenlegi területét, továbbá Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye területéből a dunavecsei, a kalocsai, a kiskőrösi, a kiskunfélegyházi, a kunszentmiklósi járásokat, továbbá Ladánybene és Lajosmizse nagyközségeket és a szervezés alatt álló Újbarcs községet foglalja magába. "

26 Bács-Bordog megye 1950. január 14-én, a Baján tartott rendkívüli közgyűlés határozatával szűnt meg.

27 Bács-Bodrog Vármegye Levéltárának felállítása és működése A levéltár székhelye és tisztségviselői A 18. századi magyar nemesi vármegye legfőbb döntéshozó testülete a vármegyei közgyűlés volt, melyet havonta egyszer, szükség esetén többször is összehívtak a megye területén. Bács vármegyében az 1700-as években általában Bajára, a korabeli közigazgatási székhelyre hívták össze a közgyűlést.

28 Az 1723. évi LXXIII. te. 1. §-a értelmében megyeházát kellett építeni azoknak a megyéknek, melyeknek még nem volt, hogy ott tartsák a közgyűléseket és a törvényszéki tárgyalásokat. Az iratok őrzésére a törvény levéltár: „archívum conservatorium" létrehozását írta elő. A törvény megszületésének ellenére Baján továbbra sem épült meg a megyeháza, ezért 1741 óta a bajai ferences rendház Szent Antal monostorának egy cellájában őrizték a vármegye irattárát.

29 Az 1774. december 7-i közgyűlésen született meg a határozat, hogy a levéltárat az érseki székhelyre, Bácsra kell átvinni, ahol a vármegyének tágas épülete volt, ott működött a számvevőszék 4330/1945. M. E. rendelet (VI. 8.) Magyarország közigazgatásának területi beosztásának ideiglenes rendezéséről. Az 1949:XX. te. 29. §-a alapján hozott 4343/1949. (XII. 14.) M. T. számú rendelete a megyék nevének, székhelyének és területének megállapítása tárgyában. Ld. Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának rendeletei 548-550. 3. §. 12. pont. Bács-Bodrog megye törvényhatóságának rendkívüli kisgyűlését dr. Fábián László, Bács-Bodrog megye és Baja thj. város főispánja hívta össze Baján. Ld. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára (=BKMÖL), XXI. 4. Bács-Bodrog megye alispánjának iratai, 194. d. 5213-1/1950; 5213-2/1950. MATKOVIC, LAJCO, VIII/1. 1999. 6. A bajai ferencesek háztörténete I. 1694-1840. Fordította KAPOCS NÁNDOR. AZ előszót és a jegyzeteket írta KŐHEGYI MIHÁLY. Baja, 2000. 79, 91-92. 11