Levéltári Szemle, 55. (2005)

Levéltári Szemle, 55. (2005) 1. szám - HÍREK - Laczlavik György: A magyar–bolgár kapcsolatok kezdetei 1879 után c. kiállítás a Magyar Országos Levéltárban / 74–76. o.

A MAGYAR-BOLGÁR KAPCSOLATOK KEZDETEI 1879 UTÁN C. KIÁLLÍTÁS A MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁRBAN

1 2004. november 18-án nyílt meg a Magyar Országos Levéltár és a Szófiai Magyar Kulturális Intézet kiállítása A magyar-bolgár kapcsolatok kezdetei 1879 után címmel, amelynek megszervezésére a bolgár köztársasági elnök, Georgi Parvanov és felesége, Zorka Petrova Parvanova magyarországi látogatása teremtett alkalmat. A kiállítás elsősorban a Magyar Országos Levéltár forrásanyagára támaszkodott, azonban az ELTE Egyetemi Könyvtára, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyarországi Református Egyház Zsinati Levéltára, a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézete, valamint az Országos Széchényi Könyvtár is számos és értékes kiállítási tárgyat bocsátott a kiállítók rendelkezésére. A kiállítás elkészítésében Arató György, Cselei Tamás, Czikkelyné Nagy Erika, Érszegi Géza, Gecsényi Lajos, Kerekes Dóra, Laczlavik György, Péntekné Unghváry Mária, Ress Imre, Tahy Klára, Szabó Dóra, Varga Katalin és a Magyar Országos Levéltár más munkatársai működtek közre. A kiállítás megnyitóján részt vett Mádl Ferenc magyar köztársági elnök és felesége, Georgi Parvanov bolgár köztársasági elnök és felesége, valamint a magyar és bolgár diplomáciai küldöttség. A kiállítást Gecsényi Lajos, a Magyar Országos Levéltár főigazgatója nyitotta meg, majd Ress Imre, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének munkatársa, Arató György, a Szófiai Magyar Kulturális Intézet igazgatója, végül a két köztársasági elnök méltatta a bolgár-magyar kapcsolatok korábbi jelentőségét, kifejezve reményét országaink közötti minél szorosabb együttműködés megvalósulására. A politika, a diplomácia, a kereskedelem, a gazdaság és a kultúra témaköréből válogatva kívántuk bemutatni újkori kapcsolataink e korai szakaszát, amikor a Bulgária és Magyarország viszonyát még erősen befolyásolta, hogy az 1878. július 13-án aláírt berlini szerződésben elismert Bolgár Fejedelemség továbbra is hűbéri viszonyban állt az Oszmán Birodalommal. Magyarország pedig az Osztrák-Magyar Monarchia részeként nem rendelkezett önálló külpolitikával és külképviselettel, ezért Magyarország csak a közös külügyminisztériumon keresztül érintkezhetett a külképviseletekkel. Szófiába azonban — a Monarchia képviselőjeként — olyan magyar politikus érkezett, aki tevékenységével nem csak magának, hanem Magyarországnak is tekintélyt szerzett. Burián István (1851-1922) 1880-ban került Szófiába alkonzulként, e minőségében 1882-ig tevékenykedett, majd 1886-től 1894-ig főkonzulként működött, végül 1895-ig mint rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter szolgált a bolgár fővárosban. Később stuttgarti és athéni követ. 1903-1912 közös pénzügyminiszter, 1915 januárja és 1916 decembere közös külügyminiszter, 1916 decemberében az új uralkodó, IV. Károly ismét közös pénzügyminiszterré, majd 1918 áprilisától októberéig újra közös külügyminiszterré nevezte ki. Burián István eredményes diplomáciai tevékenysége elismeréseképpen, 1900. július 14-én I. Ferenc József 'magyar királytól bárói rangot kapott. Vö.: A magyar-bolgár kapcsolatok kezdetei 1879 után. Kiállítás a Magyar Országos Levéltárban. Készítette: KEREKES DÓRA-LACZLAVIK. GYÖRGY. Bp., 2004. (kiállítási prospektus). A beszámoló megírásához felhasználtam a Kerekes Dórával közösen írt kísérő szövegeket is. 74