Levéltári Szemle, 55. (2005)

Levéltári Szemle, 55. (2005) 1. szám - JELENTÉSEK, BESZÁMOLÓK - Lakos János: Jelentés a Levéltári Szakfelügyelet 2004. évi működéséről és ellenőrzési tapasztalatairól / 56–63. o.

d) Kutatótermi szabályzatok A 10/2002. (IV. 13.) NKÖM rendelet 44^19. §-ai értelmében az ellenőrzés körébe tartozó valamennyi közlevéltár elkészítette kutatótermi szabályzatát. A korábbi esztendők során feltárt hiányosságok pótlása, a jogszabályellenes belső előírások kiiktatása lényegében mindenütt megtörtént. Ez komoly erőfeszítést igényelt a szakfelügyelet részéről. 2. A közlevéltárak illetékességi körével összefüggő problémák A szakfelügyelők megállapították, hogy a levéltári törvény (1995. évi LXVI. tv.) illetékességi körre vonatkozó előírásait (17-21. §) a közlevéltárak nagy hányada csak részben hajtotta végre. Megjegyzem, hogy a Magyar Országos Levéltárra a vizsgálat nem terjedt ki, mert nem tartozik a szakfelügyelet hatáskörébe. Szükségesnek tartom, hogy az intézményt közvetlenül irányító és felügyelő Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma a Magyar Országos Levéltárban is végezze el a többi közlevéltárban lefolytatott vizsgálatot, mert csak így nyerhető teljes kép az illetékességi köri problémákról. Fontosabb megállapításainkat, tapasztalatainkat az alábbiakban foglalom össze: • A Hadtörténelmi Levéltár több olyan fondot, fondrészt őriz, amely a törvény szerint egyértelműen az Országos Levéltár illetékességébe tartozik. Kisebb mértékben a Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltárra és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárára is igaz ez a megállapítás. • Az 1945 utáni közigazgatási területi változások miatt a legtöbb megyét érintően egyes járások és községek, nemzeti és egyéb bizottságok, továbbá helyi köztestületek levéltári anyagát a korábbi jogszabályok alapján is át kellett adni más megyei (fővárosi) levéltárnak. Az 1970-es évek végén pl. a Pest Megyei Levéltár átadta Budapest Főváros Levéltárának a második világháború után fővároshoz csatolt területek járási, városi, községi és egyéb anyagait. Több, elsősorban dunántúli megyei levéltár azonban különböző indokokból nem hajtotta végre a rendelkezéseket sem akkor, sem az 1995. évi levéltári törvény hatálybalépése után. • A levéltári törvény 17. § (1) bekezdésének rendelkezésében vitákra adhat okot az a rész, amely szerint a Magyar Országos Levéltár illetékességi körébe tartozik — többek között — „a minisztériumoknak és az országos hatáskörű szerveknek, valamint az ezek közvetlen felügyelete és irányítása alá tartozó intézményeknek...", valamint mindezen szervek jogelődeinek levéltári anyaga. A levéltárak többsége vitatja, hogy e rendelkezés alapján a Magyar Államkincstár jogelődjei, a területi államháztartási hivatalok iratanyaga az Országos Levéltár illetékességi körébe tartozik. Pedig „országos hatáskörű szerv" intézmény típusú jogelődjeiről van szó, tehát egyértelműen kijelenthető, hogy a levéltári törvény rendelkezése alapján az Országos Levéltár illetékes a TÁKISZ-ok iratanyagaival kapcsolatos levéltári hatáskörök gyakorlására. (L. a többször módosított 1992. évi XXXVIII. tv. 18/A. §.) (Más kérdés, hogy a TÁKISZ-ok bérszámfejtéssel kapcsolatos személyi iratai megütik-e az országos jelentőségű maradandó értékű iratok szintjét.) 59