Levéltári Szemle, 55. (2005)

Levéltári Szemle, 55. (2005) 1. szám - Breinich Gábor: Az eszmétől a megvalósulásig: Budapest Főváros Levéltára új épülete / 41–55. o.

• Az első szinten a mikrofilmező műhelyeket, a másodikon a könyvkötészetet, a harmadikon a levéltári kiadványokat készítő nyomdát, a negyediken a korszerű technikával felszerelt restaurátormühelyt helyezték el. A beépített technikai berendezések Az épület informatikai összeköttetése Gigabyt Ethernet gerincű Cat5e típusú rézvezetékes hálózaton bonyolódik, minden munkatárs számára kiépített számítógépes munkahely áll rendelkezésre, a belső és külső hálózatok teljes elérési szolgáltatásainak biztosításával. Az épületben Siemens gyártmányú digitális telefonközpont működik, a vezetékes hálózatot vezeték nélküli telefonkészülék-hálózat egészíti ki, hogy a levéltár munkatársai a lehető legegyszerűbben elérhetőek legyenek az épület bármelyik pontján. A munkatársak mindegyike saját, kívülről közvetlenül hívható telefonszámmal rendelkezik. Amennyiben a hívott kolléga nem tartózkodik szobájában, a beérkező hívása átirányítódik hordozható telefonjára vagy üzenetrögzítőjére. Az épület fűtését a tetőn elhelyezett gázkazánokkal oldották meg. A közönséget befogadó helyiségekben és a dolgozói munkaszobákban a beépített ventillátoros rásegítő berendezés segítségével tág határok között, egyedileg szabályozható hőmérséklet biztosítható. Nyáron ugyanezen berendezésekben lehütött folyadék keringetésével és a levegőátfúvás szabályozásával csökkenthető a helyiségek hőmérséklete mindenkinek igényei szerint. Az épület-felügyeleti rendszer vezérlése a 24 órás szolgálatot teljesítő főporta helyiségében koncentrálódik. Ide futnak be a mágneskártyás beléptető- és a biztonsági rendszer adatai és jelzései. Itt helyezték el a biztonsági kamerák ellenőrző monitorait és a tűzjelző berendezés központi vezérlőjét. Az épületben vezérkulcsos rendszer segíti elő, hogy az egyes helyiségcsoportok az arra illetékesek számára könnyen elérhetőek legyenek. A levéltári raktárak és a raktárterekhez vezető átjárók nyitása kódolt mágneskártyával történik. Az egyedi és jelentős muzeális értékeket tartalmazó, 160 m

2 alapterületű biztonsági raktár korlátozott hozzáférését külön további személyi kód használatával biztosították. A beruházás történetének során említett problémák jelentősége eltörpül amellett, hogy a főváros jelentős anyagi áldozatvállalásával, mintegy 5,3 milliárd forint ráfordításával, új közintézményi épület jött létre, amellyel Budapest több évtizedes lemaradását pótolta be. A megszületett új épület mind méreteit, nagyságát, mind pedig felszereltségét tekintve minden igényt kielégít, és technikai korszerűsége a 21. sz. európai színvonalán áll. 52