Levéltári Szemle, 55. (2005)

Levéltári Szemle, 55. (2005) 1. szám - Breinich Gábor: Az eszmétől a megvalósulásig: Budapest Főváros Levéltára új épülete / 41–55. o.

BREINICH GÁBOR AZ ESZMÉTŐL A MEGVALÓSULÁSIG: BUDAPEST FŐVÁROS LEVÉLTÁRA ÚJ ÉPÜLETE Előzmények A főváros levéltára hosszú évtizedekig tartó hányattatása után 2004-ben végre megfelelő elhelyezéshez jutott Budapest XIII. kerületének intézményi központtá fejlődött városrészében. A jelentős országos intézmények tőszomszédságában, 2002 és 2004 között felépült levéltár új épülete kifejezetten levéltári célokra készült. Tervezését, beruházását többlépcsős előkészítés előzte meg, a döntéshozók meggyőzése, és a szükséges anyagi források megszerzése hosszas küzdelmek során történt meg. A Budapesten, öt telephelyen működő levéltár raktárhiányát és a széttagoltságból eredő működési gondjait az intézmény mindenkori vezetése súlyos problémának tartotta, és meg-megújuló hullámokban, több évtizeden át kísérelte meg egy új épület megszerzésével megoldani. A '70-es évek Örs vezér téri toronyépületének elvetélt koncepcióját a hűvösvölgyi templomépület-torzó átépítésének és új épületszárnyakkal történő kibővítése követte, de az akkori városvezetés végül nem vállalta fel a jelentősebb költségekkel járó beruházás megindítását. A legutolsó, immár sikerrel zárult hullám kezdete a '90-es évek elejére esett, amikor a kivonuló szovjet egységek laktanyáinak kiürítése megmozgatta a döntéshozók fantáziáját is. Ennek a fordulatnak köszönhető a Magyar Országos Levéltár Külső-Bécsi úti épülete is. A Fővárosi Levéltár esetében ez ugyan nem járt eredménnyel, azonban ismét a városvezetés asztalára került az elhelyezés kérdése. Megoldásként a főváros közgyűlése 1993 augusztusában hozott határozatában a XIII. kerületi Vizafogó lakótelep területén található telken megvalósítandó új épület felépítése mellett döntött. Az akkor becsült költségek 2,1 milliárd forintra rúgtak, és ehhez mintegy egymilliárd forint állami támogatást remélt a főváros vezetése. Bár a tervezés feszített ütemben folyt, és az előkészítés a kivitelezés pályáztatásáig eljutott, az állami támogatás hiányában nem állt rendelkezésre a megvalósításhoz elegendő fedezet. 1994-ben az eljárás felfüggesztéséről, majd 1995-ben leállításáról született döntés. Az ezt követő két évben a lehetséges olcsóbb megoldásokról, a meglévő épületek átalakításáról folytak tárgyalások. Az akkoriban átalakuló fővárosi ún. barna övezetek ipari épületeinek átvizsgálása, többtucatnyi helyszín adottságainak elemzése után alakult ki az az álláspont, hogy a hosszú távú érdekek szempontjából egy levéltári célra tervezett, és a speciális igényeknek megfelelő épület megépítése a legcélszerűbb megoldás. A helyszín kiválasztása A főváros által építésre ajánlott ingatlanok a város legkülönbözőbb részein feküdtek. Az alkalmasság megítélésekor az ingatlan fekvését, tömegközlekedéssel, szállítási eszkö41