Levéltári Szemle, 55. (2005)

Levéltári Szemle, 55. (2005) 4. szám - Viszket Zoltán–Zentai Katalin: A hungarikakutatás és a Magyar Országos Levéltárban őrzött hungarikajelentés-gyűjtemény / 41–57. o.

Mivel a levéltári adatbázisnál a 6. fondszint nem hagyható ki, viszont a jelentések nem mindig tértek ki erre a szintre, ezért előfordult, hogy ezt egy olyan új megnevezéssel illettük (pl. gyűjtemények), ami a feltárt iratok beazonosítását nem befolyásolta, de szükségszerű volt. Miután a megfelelő levéltári szintrendszert megállapítottuk, következő adatokat vettük fel az adatbázisba: 1) jelzet 2) a feltárt anyag címe (Lehetőleg az érintett ország nyelvén és magyarul is.) 3) a feltáró neve 4) a feltárás ideje (év) 5) a feltárt anyag mennyisége (felvételszám) 6) a megjegyzés rovatba - amennyiben rendelkezésre áll - a fontosabbnak ítélt információk beírása. A feldolgozásnál a Fond-X egy fejlesztői verzióján keresztül bővítettük az adatbázist, majd az adatok az ellenőrzés után a Magyar Országos Levéltár hálózati adatbázisába, végül ennek az internetes verziójába is átkerültek, ahol már a kollégák, illetve a kutatók is hozzáférhetnek. 5. A vidéki levéltárak által feltárt és őrzött hungarikagyűjtemények Az elmúlt évtizedben az államilag dotált hungarikakutatások mellett a különböző vidéki levéltárak keretei között is zajlottak hungarikafeltáró munkák. Azonban a központi nyilvántartás hiányában, ezekről a Magyar Országos Levéltár nagyon kevés információval rendelkezik. Többek közt ezért is volt nagyon hasznos a Magyar Levéltárosok Egyesületének 2003. május 14-én, a Balassi Intézetben megtartott konferenciája, ahol ezekkel kapcsolatban részletes előadások hangzottak el, amelynek nyomtatott változata a konferenciáról kiadott összefoglalóban olvasható. 6. A feldolgozás alatt szerzett tapasztalatok, javaslatok Követve a kor fejlődési vívmányait az írott adatbázissal szemben a számítógépes adatbázis kiépítése rengeteg előnnyel jár, és az sem elhanyagolható, hogy ebből bármikor — szinte egy gombnyomással — írott segédlet is készíthető. A következőkben, néhány pontban összefoglaljuk a számítógépes adatbázis legelemibb előnyeit: 1) A Magyar Országos Levéltár saját anyagának adatbázisára épülve könnyen használhatóvá válik, folyamatosan tovább építhető, kiegészíthető és a már mikrofilmezett hungarikumok kikerülve a Hungarika-adatbázisból beépülnek a filmtári adatbázisba és a továbbiakban annak részét képezhetik. Az adatfelvételnél iránymutató volt a 205/1971. sz. MM-MTA utasítás. 1 Magyar Levéltárosok Egyesülete két konferenciája, Kaposvár — Budapest. Szerk.: Böőr László, Bp., 2003. 221-253.0. 53