Levéltári Szemle, 55. (2005)

Levéltári Szemle, 55. (2005) 4. szám - Viszket Zoltán–Zentai Katalin: A hungarikakutatás és a Magyar Országos Levéltárban őrzött hungarikajelentés-gyűjtemény / 41–57. o.

feltárásokat és megrendeléseket elkerüljék. Azonban a bizottság csak ad hoc jelleggel működött, érdemi eredményeket nem tudott felmutatni. A hungarikakutatásokkal kapcso­latban is egyre több probléma merült fel, amelyekre sürgősen megoldást kellett találni. Az Országos Levéltár egy 1974-es, a L 'Hungarica-anyaggyüjtés céljából külföldre utazó levéltárosok számára kiadott utasításból" 8 kitűnik, hogy a feltárást folytató levéltárosokat nem egy esetben súlyos kritika érte. Nem mindenki használta ki a rendelkezésére álló munkaidőt, több kiküldött csak általánosságban jelölte meg a magyar vonatkozású fondokat, illetve állagokat, sokszor többen ugyanazt a fondot tárták fel. Előfordult, hogy a kiküldött elutazása előtt nem készített részletes munkatervet, illetve, ha készített azt nem előzte meg megfelelő tájékozódás. Ezért az utasításban — a megfelelő intézkedési rendelet kibocsátásáig — a következőket szabályozták: 1) Köteles részletes munkatervet készíteni három példányban. Két példányt a Levéltári Igazgatósághoz''; egy példányt pedig a Művelődésügyi Minisztéri­um Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályához kell küldeni. 2) Át kell nézni a sajtó útján már publikált anyagot. 3) Az Országos Levéltár könyvtárában át kell nézni az illető ország kiadott lel­tárait és egyéb segédleteit. 4) Át kell nézni az Országos Levéltár filmtárának az illető ország filmanyagá­ról már publikált, illetve elkészült segédleteit. 5) Át kell nézni a Levéltári Igazgatóság Hungarica-nyilvántartását. 6) Konzultálni kell a már kint járt levéltárosokkal. 7) A kiküldött levéltáros csak annyi intézményt kereshet fel, ahányban ottléte alatt teljes munkát tud végezni. 8) Részletes jegyzéket kell készíteni. 9) A jegyzékeket levéltáranként és azokon belül fondonkénti, illetve állagon­kénti tagolásban az egyes iratok jelzetéig lemenőén kell elkészíteni. (Külön tárgyi megjelölés is kell, ha az iratok még nem ismertek.) 10) A jegyzéket a visszatérést követően 30 napon belül, három példányban kell a Levéltári Igazgatósághoz küldeni. 11) A külföldi útról is köteles részletes beszámolót készíteni, amelyből két pél­dányt a Levéltári Igazgatóságnak, egy példányt a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának kell elküldeni. 12) A jelentés és a jegyzék beérkezése után a végzett munkát a Levéltári Igaz­gatóság értékeli. 8 Magyar Országos Levéltár (= MOL) Y 7. 174/1970. Az 29/1950 sz. törvényerejű rendelet központosította levéltárügyet. A megyei és városi levéltárak közlevél­tárakként állami kezelésbe kerültek és az Országos Levéltárral együtt egységes levéltári hálózatot alkottak. A közlevéltárak felügyeletére és működésének irányítására létrehozták az akkor még Vallás- és Közoktatás­ügyi Minisztérium alá rendelt Levéltárak Országos Központját (LOK). A LOK külföldi levéltári szerveze­tekkel szemben kizárólagosan képviselte a magyar levéltárak egyetemét. A központ 1957 áprilisában visz­szakerült a Művelődésügyi, illetve az abból 1974-ben kivált Kulturális Minisztérium szervezeti keretébe, és mint annak Levéltári Osztálya, illetőleg Levéltári Igazgatósága, 1977 óta pedig a Képzőművészeti és Köz­gyűjteményi Főosztály Levéltári Osztályaként fejtette ki működését. Levéltári ismeretek kézikönyve, i. m. 22.' 45

Next

/
Thumbnails
Contents