Levéltári Szemle, 55. (2005)

Levéltári Szemle, 55. (2005) 4. szám - Murber Ibolya: A bécsi Collegium Hungaricum újjászervezése (1963) / 26–40. o.

További egyeztetések tárgyát képezték az egyesületek különböző jellegű programjai is.

4 Az egyesületi programok összeállításához a követség a külügyminisztérium Külföldi Magyarok Referatúrójának a hozzájárulását kérte. „Ezek a programok az egyesületek tagságának igényét és óhaját figyelembe véve megfelel a bécsi magyar emigrációval kapcsolatos céljainknak." A CH munkatársainak a feladata az egyesületi rendezvények időbeli egyeztetése, azonban „az egyesületek tartalmi munkájának kialakítása nem az ö hatáskörükbe tartozik". Sebes követ a jelentését a következő gondolattal fejezte be: „A CH és a bécsi magyar egyesületek jövőbeli tevékenységének elősegítése és megítélése során mindig szükséges különbségeket tennünk. Azonos politikai, kulturális és művészeti célkitűzéseink a CH és a bécsi magyar egyesületek vonatkozásában nem lehetnek. Ez vonatkozik elsősorban a színvonalra és a módszerek különbözőségére. Az egyesületeknek megfelelő, az általuk kívánt kulturális és művészeti színvonal (többségükben idősebb munkásemberekről lévén szó) szükségképpen a továbbiakban is alacsonyabb lesz, mint amit a CH tevékenysége megkíván. Nem tartjuk indokoltnak és helyesnek azt a felfogást, amely ezt az objektív körülményt figyelmen kívül hagyja, és a CH jó hírnevének megvédése ürügyén azonosítani igyekszik a két különböző célú és összetételű szervet. Az a szerencsésnek nem mondható körülmény, hogy a két szerv egy házban van elhelyezve, ezt az azonosítást nem teszi indokolttá."

46 Természetesen még néhány évnek el kellett telnie ahhoz, hogy a szűkre szabott keretek között, a különböző kötöttségek béklyójában a Collegium Hungaricum, mint a bécsi magyar kultúra otthona legalább megközelítőleg betöltse hajdani rendeltetését. Meisel János igazgató és Mádl Antal tudományos főmunkatárs 1964-1965 folyamán történt hazatérését követően Kerekes Lajos történész vette át a ház igazgatását. Munkásságát negyven év távlatából Mádl így méltatta: „Kerekes Lajos dinamizmusával és rugalmasságával, esetenkénti nagyvonalúságával újra életet tudott lehelni a ház kulturális tevékenységébe, amihez természetesen az akkor már fokozatosan javuló osztrák-magyar kapcsolatok is nagy mértékben hozzájárultak. Számos látványos kulturális megmozdulásra került sor, és a szakmai-tudományos kapcsolatok is bővültek; különösen vonatkozik ez a történettudomány területére."

47 45 Uo. 46 MOL XIX-J-1-j-Ausztria-XIV-l 31-00475/1963 37. d. 47 MÁDL ANTAL: Volt egyszer egy testörpalotánk. II. Gúzsba kötve nehéz táncolni. Új Horizont, 31. (2004) 1. sz. 40