Levéltári Szemle, 55. (2005)
Levéltári Szemle, 55. (2005) 3. szám - MÉRLEG - Bana József: Dokumentumok II. Rákóczi Ferenc és társai újratemetéséhez (1873–1906). Szerk. Halász Hajnal, Katona Csaba, Ólmosi Zoltán. Bp., 2004. / 100–101. o.
féle utalásokat lábjegyzetek révén teszik érthetővé a kötet összeállítói. A különböző dokumentumok közzététele a Törökországban dolgozó, Thaly Kálmán, majd Thallóczy Károly vezette kiküldöttek munkájának, később pedig a temetést vezénylő kormányzat döntéseinek számos olyan elemét tárja fel, amelyek ismerete révén jobban megértheti a mai olvasó is részben azt, hogy miért vált kultikus eseménnyé a 20. század elején a fejedelem és társai újratemetése, részben pedig azt, hogyan lett a napi politika elemévé és kiszolgálójává az amúgy valóban nemes célt szolgáló kezdeményezés (hiszen a szülőföldön történő végső nyugalomra helyezés nem „csupán" egy nemzeti hőssé magasztosuló fejedelmet, de mindenkit megillet). A kötetet glosszárium teszi teljesebbé, amelyben a kötet lapjain leggyakrabban előforduló vagy legismertebb személyek rövid életrajza olvasható (mind a 18. század első fele, mind pedig a 19-20. század fordulójának személyiségeié, vagyis a kötetet óhatatlanul is átható kettős történeti sík itt maradéktalanul teret nyer). Úgyszintén az olvasó jobb eligazodását segíti a ma már minden hasonló jellegű kiadvány nélkülözhetetlen elemeként értékelhető személy- és helynévmutató, amelynek összeállítója figyelembe vette a történelem sodrában egyik állam keretei közül másik állam keretei közé kerülő helységek neveinek változásait is: a mutató gondos elkészítése Varga Katalin levéltáros munkáját dicséri. A kötetet végezetül képes melléklet egészíti ki: a Magyar Országos Levéltár és a Nemzeti Múzeum anyagából összeállított fotósorozat részben az izmiti (itt nyugodott Thököly Imre) és rodostói feltárások során készült felvételekből, részben pedig az újratemetési ceremónia budapesti, kassai, késmárki helyszínein készített fényképekből áll. A kötet egyetlen, kétoldalas színes fotója azt a dokumentumot ábrázolja, amelyben a magyar kormány tagjai aláírásukkal igazolják, hogy Orsovánál a fejedelem és társai „hazatértek" Magyarország földjére. Néhány kritikai megjegyzés is illeti a kötetet: több helyen is maradt egy-egy apró géphiba, amelyek ugyan nem tartoznak egy kiadvány karaktere elemei közé, ám helyenként bosszantóak tudnak lenni. Csakúgy, mint az olyan tollhibák, amelyek révén bizonytalanná válhat az olvasó, ha helyenként más és más dátum szerepel pl. Thököly Imre izmiti bujdosásának évszámaként. Az ilyeneket kicsivel több odafigyeléssel, esetleg egy olvasószerkesztő bevonásával jórészt el lehetne kerülni. Reméljük el is fogják, talán már épp egy másik, a témához kötődő kötetben. Az ugyanis kétségbevonhatatlan, hogy a válogatás — amelynek 300-as példányszáma érthetetlenül alacsonynak tűnik — folytatást kíván: a budapesti, kassai, késmárki városi iratanyag, a római katolikus Rákóczi és az evangélikus Thököly újratemetésében komoly szerepet játszó katolikus és evangélikus egyház levéltárában található dokumentumok, sőt talán a törökországi levéltárak is bizonyosan értékes és érdekes adatokkal gyarapíthatják még a témára vonatozó ismereteket, csakúgy, mint az Isztambul galatai részén található St. Benőit templomot — itt nyugodott II. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona hazahozataluk előtt — kezelő lazarista rendház vélhetően Franciaországban található dokumentumai. Nem csak a magam nevében remélem, hogy a kötetet szerkesztő levéltárosoknak lesz erejük és lehetőségük arra, hogy ezek feltárását is elvégezzék. Bana József 101