Levéltári Szemle, 55. (2005)

Levéltári Szemle, 55. (2005) 3. szám - Haraszti Viktor: Az országos hatáskörű és a dekoncentrált szervek levéltári illetékességéről / 78–99. o.

A következőkben a levéltári területen elterjedt dekoncentrált szerv elnevezést használom: azok a államigazgatási szervek tartoznak ide, amelyek a települési közigazgatási szervek és a központi államigazgatás közt helyezkednek el, és meghatározott illetékességi területen ellátják feladataikat, gyakorolják hatáskörüket. Jelenleg a dekoncentrált államigazgatási szervek struktúráját a sokszínűség jellemzi, melyet jogállásuk, hatáskörük, feladataik, elnevezésük sokfélesége jellemez és megjelenik szervezetrendszerük térbeli tagozódásában is. Hatáskör alapján a dekoncentrált szervek két csoportja különböztethető meg: az államigazgatás központi irányítású területi dekoncentrált szervei lehetnek önálló, saját döntési jogosítványokkal rendelkező, valamint érdemi döntési jogosítványok nélküli dekoncentrált közigazgatási szervek. Míg az első csoportba tartozók önálló hatáskörrel, esetenként jogi személyiséggel is rendelkeznek, addig a másik csoportba tartozók a központi szerv kihelyezett szervezeti egységei, melyek a központ megbízásából járnak el. Mindkét csoport szerveinek van elkülönült feladatköre, területi illetékessége. Fontos hangsúlyozni, hogy akkor is dekoncentrált szervnek kell tekinteni a területi államigazgatási szervet, ha nem önálló szervként, hanem egy minisztérium vagy országos hatáskörű szerv, központi hivatal belső szervezeti egységeként hozták létre. Ezek a szervek rendszerint elkülönült feladatkörrel, területi illetékességgel és I. fokú hatósági jogkörrel rendelkeznek, szervezeti önállóság nélkül. A kormányhatározatokban meghatározott közigazgatás-fejlesztési irányoknak ellentmond a belső szervezeti egységként létrehozott dekoncentrált szervek rendszere, ezzel a megoldással a létrehozó szerv gyakorlatilag kibújik az újabb területi államigazgatási szervek létrehozásának korlátja alól.

26 Dr. Walter Tibor ezt a folyamatot „lopakodó dekoncentrációnak" nevezi, melyet a területi közigazgatási reform zsákutcába jutásának egyik következményeként határoz meg.

27 Dr. Ivancsics Imre az ilyen szerveket „kihelyezett területi szerveknek" nevezi.

28 A megyei keretek között működő dekoncentrált államigazgatási szervek közül kiemelt figyelmet érdemelnek a fővárosi és a megyei közigazgatási hivatalok, mint a Kormány területi államigazgatási szervei, amelyeket a kormány a belügyminiszter közreműködésével irányít, és amelyek ellátják a kormány által hatáskörükbe utalt államigazgatási feladatokat, hatásköröket, hatósági jogköröket, valamint a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését. A közigazgatási hivatalok a miniszterelnök által megbízott hivatalvezetők közvetlen vezetése alatt álló szervezeti egységekből, továbbá ágazati szakigazgatási szervekből állnak. Amennyiben a kormány nem tesz kivételt, a többi területi (megyei vagy regionális hatáskörű) államigazgatási szerv — szervezeti és szakmai önállósága megtartásával — a közigazgatási hivatalok vezetőinek koordinációs és ellenőrzési jogkörébe tartozik. (A regionális területi illetékességű államigazgatási szervek esetében ezt a koordinációs és ellenőrzési jogkört annak a megyei közigazgatási hivatalnak a vezetője gyakorolja, amelyik megyében van az adott regionális szerv székhelye.) DR. BÉRCES! FERENC: A területi államigazgatási szervezetrendszer tíz éve (reformok, ellentmondások). Magyar Közigazgatás, 2002/3. 142. DR. WALTER TIBOR: i. m. 243. DR. IVANCSICS IMRE: A területi államigazgatási szervekre vonatkozó szabályozás korszerűsítése. Magyar Közigazgatás, 2004/8. 462. 86