Levéltári Szemle, 55. (2005)

Levéltári Szemle, 55. (2005) 3. szám - Sipos András: A Nemzetközi Levéltári Tanácsról / 25–31. o.

résztvevői köre lényegében megegyezik az éves közgyűlésével, de kizárva az ott csupán tanácskozási jogú (c. és d. kategóriás) tagokat. Regionális tagozatok akkor alakulhatnak, ha azokhoz egy adott földrajzi térség a. és b. kategóriájú tagjainak legalább a fele csatlakozik. A tagság másik szerveződési formáját a szekciók jelentik, melyeknek szervező elve valamely közös szakmai sajátosság vagy érdeklődés. Szekcióba tömörülnek például a városi (önkormányzati) levéltárak, a parlamenti és pártlevéltárak, a nemzetközi szervezetek levéltárosai stb., de a szakmai egyesületek is. A szakmai érdeklődésnek megfelelő szekcióra példa az építészeti iratokkal vagy a közjegyzői iratokkal foglalkozó szekció, létezik szakképzéssel foglalkozó szekció. A 2004. évi bécsi közgyűlés hagyta jóvá többek között a levéltári szabványokkal foglalkozó bizottság ideiglenes szekcióvá történő átalakulását. A regionális tagozatok és a szekciók a közgyűlés döntése alapján alakulhatnak, saját szabályzattal és költségvetéssel rendelkezhetnek. Bizottságokat a Végrehajtó Bizottság hozhat létre meghatározott szakmai feladat elvégzésére. A testületek között érdemes még megemlíteni az International Fund for Archivál Development (FIDA) újonnan létrehozott kuratóriumi testületét, melynek tagjait a Végrehajtó Bizottság jelöli ki (korábban maga a VB döntött a FIDA-támogatásokról). Az ICA vezető szervei bonyolultnak ható felépítése összefügg azzal, hogy igen sokféle (nemzeti, regionális, intézménytípus, szakirány, érdeklődési kör stb. szerinti) érdek képviseletéről kell gondoskodni, továbbá úgy kell biztosítani a működés operativitását és hatékonyságát, hogy közben az erőforrások szűkössége, a szervezetnek és tagjainak relatív szegénysége az ambiciózus célokhoz képest, a személyes találkozási alkalmak, ülések számának erőteljes korlátokat szab. A szervezeti felépítés könnyen sugallhatja levéltári vezetők exkluzív klubjának képét. Ebben sok igazság van, figyelembe kell azonban venni, hogy az ICA testületeinek munkájában való érdemi részvételhez olyan intézményi háttér szükséges, amely tudja biztosítani a rendszeres utazással járó költségeket (mivel maga a Tanács ehhez csak kis mértékben, kivételesen és főleg a szegény országokra irányulóan tud támogatást adni) és a szükséges időt. Ez erőteljes korlátokat szab a szervezet nagyobb mérvű „demokratizálásának". A Programokat Értékelő Bizottságnak a bécsi közgyűlés elé terjesztett beszámolója önkritikusan megállapítja, hogy az ICA keretében működő, immár meglehetősen nagy számú testület és egyéb alakulat munkájának „koordinációja csekély mértékű, és kevés gyakorlatban hasznosítható eredményt produkálnak. Mindegyik testület számos földrajzi jellegű és egyéb tényezőtől befolyásolva alakítja ki a maga munkatervét. A szervezet így nem rendelkezik stratégiai célokkal és összehangolt akcióprogrammal."

9 Ennek a helyzetnek az orvoslása érdekében a bécsi világkongresszus keretében tartott közgyűlés négy „stratégiai prioritási területet" határozott meg, azzal az intencióval, hogy a 2004-2008 közötti ciklusban a projektek és akciók főképpen ezek köré rendeződjenek. A prioritási területek a következők: 1. A levéltárügy képviselete és közismertté tétele. 2. Az elektronikus iratkezelés és a levéltári munka automatizálása. 3. A levéltári anyag megőrzése és katasztrófák elleni védelme. 4. A szakképzés és az ismeretanyag fejlesztése.

10 A stratégiai célokhoz illeszkedő projektjavaslatokra szolgáló űrlap az ICA honlapjáról letölthető. 9 Green Book i. m. 18. I() ICA Strategies and Priority Areas. www.ica.org 30