Levéltári Szemle, 55. (2005)

Levéltári Szemle, 55. (2005) 3. szám - Kenyeres István: A Nemzetközi Levéltári Tanács 2004. évi bécsi kongresszusa / 12–24. o.

a prágai, lipcsei és lengyelországi árvizek által okozott levéltári károk kapcsán a katasztrófa-elhárítási tervek használhatóságáról. A fenti iratanyag-pusztulások kapcsán kerekasztal-megbeszélést folyt a Blue Shield szervezet tevékenységéről. A kulturális javakról vészhelyzetben gondoskodó nemzetközi szervezetet 1996-ban az ENSZ és más nemzetközi szakmai szervezetek alakították. A Blue Shield arra ösztönzi az egyes kormányokat, hogy hozzák létre a nemzeti Blue Shield bizottságokat, amelyek megalakítása nem csupán esetleges háborús pusztítások kapcsán, hanem a természeti katasztrófák által a kulturális javakban keletkezett károk esetén is nagy szakmai segítséget jelenthet." A szekció előadásai közül magyar szempontból is igen érdekesnek bizonyultak a jugoszláviai polgárháború során történt levéltárpusztításról szóló előadások. A kérdéskör első számú nemzetközi szakértője, az egyébként magyar származású Riedlmayer András (Fine Árts Library, Harvard University) előadásaiból (illetve a magyar levéltárosokkal folytatott személyes beszélgetéseiből) kiderült, hogy a szerb fegyveres alakulatok tudatosan törekedtek Bosznia-Hercegovinában a muszlim, a horvát katolikus (de pl. KeletSzlavóniában a magyar református) egyházi intézmények, mecsetek, templomok lerombolására, az ezekben vagy könyvtárakban, levéltárakban őrzött kulturális javak, levéltári anyag elpusztítására. A Milosevics-perben a Hágai Nemzetközi Bíróság szakértőjeként közreműködő Riedlmayer vezetésével készített jelentésből kiderül, hogy a Boszniában a megvizsgált 19 településből 13-ban teljesen elpusztították a szerb erők a muszlim közösségek levéltári iratait 1992 és 1996 között, de ugyanez a sors várt a horvát katolikus parókiák irataira is. A beszámolók szerint a szerb erők tudatosan törekedtek a levéltári iratok felkutatására és megsemmisítésére (pl. a doboji horvát katolikus plébániába kifejezetten az ott őrzött egyházi iratokért hatoltak be, sikertelenül, mivel a plébános korábban — egyébként a helyi szerb lakosság segítségével — elmenekítette azokat). A legnagyobb pusztítás Szarajevó 1992-es ostromakor történt, amikor szemtanúk (közöttük a támadó, szerbek is) tanúvallomásai alapján a szerb nehéztüzérség tudatosan lőtte a Keleti Tanulmányok Intézete épületét. Az itt őrzött felbecsülhetetlen értékű irategyüttes, köztük 5263 arab, ottomán, török, perzsa és bosnyák kódex és az ottomán uralom időszakából származó mintegy 200 000 levéltári dokumentum pusztult el. (Ugyanerre a szomorú sorsra jutott a szarajevói Nemzeti Könyvtár 1,5 millió kötete is.) ~ Koszovóban is súlyosan érintették a könyvtárakat és levéltárakat az 1999-es háborús események. A szerb hadsereg — visszaélve a nemzetközi hadijoggal —• a Koszovói Nemzeti Levéltár és a Nemzeti Könyvtár pristinai épületeit tette meg főhadiszállásául. Ennek ellenére a NATO bombázások nem okoztak károkat az épületekben, a harci cselekmények révén gyüjteményeikAz állományvédelmi témakörben elhangzott előadásokról Albrechtné Kunszeri Gabriella tartott előadást az MLE 2004. évi piliscsabai vándorgyűlésén, a részletes beszámoló anyagát I. a vándorgyűlés megjelenés alatt álló kötetében. Ezúton köszönöm, hogy Albrechtné Kunszeri Gabriella rendelkezésemre bocsátotta kéziratát. Riedlmayer előadásának anyaga sajnos nem került fel a kongresszus honlapjára. A Hágai Nemzetközi Bíróság számára készített jelentést 1.: Destruction ofCultural Heridge in Bosnia-Herzegoxina, 1992-1996: A Posí-war Survey ofSelected Municipalities. Principal Investigator. RIEDLMAYER, ANDRÁS J., Cambridge, Massachusetts USA. http://hague.bard.edu/ictv info.html L. még: RIEDLMAYER, A.: From the Ashes. The Pást and Future of Bosnia's Cultural Heritage. Islam and Bosnia: Conflict Resolution and Foreign Policy in Multi-Ethnic States. Ed. SHATZMILLER, MAYA. Montreal, McGill-Queens University Press, 2002. 98135. 15