Levéltári Szemle, 55. (2005)

Levéltári Szemle, 55. (2005) 2. szám - HÍREK - Sóber Péter: Beszámoló az V. Bács-Kiskun Megyei Levéltári Napról / 90–92. o.

gia kutatási módszereit alkalmazva arra kereste a választ, hogy a migrációs folyamatok milyen kapcsolatban vannak az identitás mértékével, alakulásával, A kutatás három elemből állt, mégpedig a 2001. évi népszámlálás adatainak összegzéséből, a korábbi népszámlálások adatainak elemzéséből, ill. a szomszédos országok hasonló adataival való összehasonlításból. A legutóbbi, vagyis a 2001. évi népszámlálás alapján 13 kisebbséget tartanak számon Magyarországon, ebből öt képviselői találhatóak meg BácsKiskun megyében. A kutatás azt is megállapította, hogy a megye kibocsátó megye, vagyis több ember vándorol el innen, mint ahányan beköltöznek. Nem túl meglepő módon, az összehasonlítás az északkeleti megyékkel összevetve hozott pozitív eredményt, vagyis főként Szabolcs-Szatmár-Bereg, és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékből érkeznek többen, mint ahányan oda elvándorolnak, míg az ország gazdasági motorjaiként számon tartott Pest, ill. a nyugat-dunántúli megyék irányában negatív a mérleg. A kutatás azt is megállapította, hogy sok hazai kisebbség tagja kettős identitással rendelkezik, egyre nő azoknak a száma a kisebbségeken belül, akik fontosnak tartják származásukat és azonosságtudatuk megtartását. Vékás János, az MTA Kisebbségkutatási Intézet tudományos munkatársa a Tóth Ágnessel folytatott kutatásnak egy másik aspektusát ismertette Migráció és modernizáció címen elhangzott előadásában. Kutatási témája azonban nem a határon belül, hanem a határon túl élő magyarságra, méghozzá a vajdasági magyarságra orientálódott. A rengeteg adat és statisztika közül kiemelendő, hogy a legutóbbi népszámláláskor 14% mondta magát magyarnak a Vajdaságban, miközben a rejtőzködők, vagyis a konkrét választ nem adók száma folyamatosan nő. 1948 és 2002 között az ott élő magyarok lélekszáma csökkenő tendenciát mutat. Elmondható, hogy nagy és gyors volt az asszimiláció a határnak azon az oldalán élő magyarság körében. Utolsó előadóként Eiler Ferenc, az MTA Kisebbségkutatási Intézetének tudományos munkatársa tartotta meg előadását A kisebbségi önkormányzati választások eredményeinek tapasztalatai címmel. Szintén táblázatok és grafikonok segítségével ismertette a kisebbségi önkormányzatok számának alakulását az elmúlt tíz évre visszamenőleg. Ezek szerint 1994-ben — vagyis az első önkormányzati választáson — 816 ilyen önkormányzat alakult, 1998-ban 1364, 2002-ben pedig már 1841-re rúgott a számuk. A kutató kiemelte, hogy a törvény hiányosságai miatt visszaélések is lehetségesek. A törvény anomáliái között említette, hogy az országos választással egy időben történik a kisebbségek képviselőinek megválasztása, ami azt eredményezi, hogy a többség választja meg a kisebbségek legitim képviselőit. Az anyagi haszonszerzés szintén motivációs tényező lehet egy kisebbséghez való csatlakozáskor, és bizony előfordul, hogy egy-egy politikus túlélését biztosítja egy képviselői hely valamelyik kisebbségi önkormányzatnál. Bács-Kiskun megyére utalva az előadó megjegyezte, hogy mindössze négy településen van a kisebbségnek önkormányzata, összetétel szerint három német és egy szlovák kisebbség alakíthatott Önkormányzatot. Összességében elmondhatjuk, hogy a levéltári napon ezúttal is színvonalas és érdekes előadásokat hallgathatott meg a szépszámú közönség. Sóber Péter 92