Levéltári Szemle, 55. (2005)

Levéltári Szemle, 55. (2005) 2. szám - JELENTÉSEK, BESZÁMOLÓK - Szlabey Dorottya: Beszámoló a Münchenben 2004. július 19–30. között tett tanulmányi látogatásokról / 77–84. o.

dék. A színezni kívánt rostot beáztatja, majd nagykonyhai (éttermi) botturmixszal egy nagy edényben rostosítja, és ehhez önti a feloldott színezéket. Megfelelő ideig hagyja hatni, majd az edényből leereszti a vizet, a rostot átmossa, textilzsákban vízteleníti (centrifugálja) és szétmorzsolva szitán, levegőn hagyja megszáradni. Hatféle tiszta színt készít (kék, piros, sárga, barna, fekete, bíbor) és mindből hat árnyalatot felezett menynyiségű színezékkel árnyalatonként. Natúr színű pamutlinterrel és a színek mért árnyalat szerinti keverésével, amit mérőműszer és számítógépes program segít, állítja elő a kiegészítéshez a megfelelő tónusú kiegészítő papírt. Nemcsak penészes, hiányos lapok, de égett dokumentumok kiegészítésére is használják az öntést szép eredménnyel. Savas könyvlapokra a már említett igen vékony, öntött fátyolpapírt úsztatják rá vizes közegű semlegesítéskor, amitől rugalmasabb lesz a lap. Ha savtalanításkor a vizes kezelés nem megoldható általában ún. száraz, porlasztásos, oldószeres MgO-os semlegesítést alkalmaznak. Ebben az esetben azonban úgy tapasztalták, hogy nehéz egyenletesen a felületre juttatni a vegyszert, mivel helyenként pH 9-10, máshol pH 6-ot mértek l-l lapon belül (6-7 között ideális). A másik, gépesített oldószeres, tömeges savtalanítási módszert most vizsgálják, mintaanyag csoportot küldtek kezelésre, aminek kontroll párját helyben tartották, de úgy tűnik, ez a módszer levéltári alkalmazásra megfelelőbb, mint könyvtárira. Kérdéseinkre elmondták, hogy a papírhasítás módszerét nem használják, mert visszafordíthatatlannak tartják. A következő hétfőn délelőtt rövid ismertetés keretében végigjártuk a könyvtárat a tetőtéri raktáraktól a pincéig. A tetőn UV szűrő fóliával bevont lamellás tetőablakok vannak, az épületben nincs klímaberendezés, mert azt mondták a szélirány miatt alacsony a légszennyezettség és a szúnyoghálók megvédenek a rovaroktól. Közvetlenül fűtés nincs a raktárakban. A műhelyben délután a pergamenrestaurálás helyben alkalmazott módszereivel ismerkedtünk. A bemutatott tárgy a Pamplona Biblia volt, egy 12. századi kézzel festett, kevés szöveget tartalmazó könyv. Ennél a munkánál már csak a dokumentáción követhettük a beavatkozás folyamatát, amiben sok fotón és rajzon rögzítették a kezelés lépéseit. Lapjaihoz az egész állat bőrét (valószínűleg kecskét) felhasználták, ezért a hasi részből készült ívek gyengébbek és sérültebbek is voltak. Mivel a kötés és a fűzés ép volt az első pár lap kivételével, a restaurátor nem bontotta szét a könyvet, a lapokat helyben tisztította és javította. A tisztítást elsősorban szárazon végezte. Ahol nedvesítésre volt szükség, ott közvetetten, japán papírba csomagolt nedvesített mikrocellulóz porral nedvesítette, majd Bondina és szívópapír közt kissé lenehezítette a lapot. A javításhoz pergamenporból öntött vékony lapok kis csíkjait használta, amiket a szakadásokra merőlegesen, egymástól kis távolságra nyúlenyvvel ragasztott fel. Ez a javítás rugalmasan követi a könyv lapjainak mozgását még lapozáskor is. Elmondta, hogy sík különálló dokumentumoknál ritkán használnak pergamenpor, papírrost keveréket öntésre, inkább csak papírból, külön öntik meg a kiegészítést, amit nyúlenyvvel rögzítenek. A nyúlenyv használata áteresztő képessége és rugalmas kötése miatt nagyon kedvelt. Általában nyúlbőr alapot vesznek (szárított), amit recept szerint főznek, majd fóliára öntik és a megszilárdult áttetsző enyvet lapocskákra tördelik. A levérző festékeket is ezzel fixálják, etilalkoholban elkeverve, 1-5%-os töménységben. Javításhoz nem használják az aranyverőhártyát és ennek szintetikus változatát sem. Felmerült még az a kérdés is 82