Levéltári Szemle, 55. (2005)

Levéltári Szemle, 55. (2005) 2. szám - Köbel Szilvia: A lelkiismereti és vallásszabadság jogi szabályozása néhány volt szocialista országban 1945–1989 között / 53–61. o.

1949. október 14-én kelt 217. sz. törvény hozta létre az Egyházi Ügyek Állami Hivatalát és az Egyházi Ügyek Szlovák Hivatalát. A hivatal feladata lett „törődni azzal, hogy az egyházi és vallási élet a népi demokrácia rendszerének alapelveivel és alkotmányával összhangban fejlődjék, és biztosítsa ily módon az alkotmány által mindenkinek szavatolt vallásszabadságot, amely a vallási türelmességen és a felekezetek egyenjogúságán alapszik". A hivatalnak kormányrendelettel megállapított „jogszabályalkotó, irányító és ellenőrző" feladatköre lett.

4 A Német Demokratikus Köztársaságban 1949-1957 között a Minisztertanács elnökhelyettese irányította a Minisztertanácsnak alárendelt Egyházak Főosztályát. Ezzel párhuzamosan a Belügyminisztériumban működött a Kultikus Ügyek Osztálya („Szektaosztály"). 1957-1989 között állt fenn az Egyházügyi Államtitkárság, majd 1990 szeptemberig Egyházügyi Hivatal, ami 1990. október-novemberben Vallási Ügyek Hivatala néven működött az NDK-ban.

5 Jugoszláviában a Vallási Kérdések Szövetségi Bizottsága szabályozta „azokat az ügyeket, amelyek az állam és a vallásos közösségek viszonyára" vonatkoztak.

6 Lengyelországban Egyházügyi Hivatal intézte az állami egyházügyeket, a vajdasági tanácsoknak pedig egyházügyi osztályai voltak.

7 Kínában az Államtanács mellett Állami Egyházügyi Hivatal állt fel 1951 januárjától, amelynek minden tartományban működtek „fiókszervei".

8 Bulgáriában a Külügyminisztérium keretébe tartozott a Bolgár Egyházügyi Bizottság, amelynek elnöke egyben külügyminiszter-helyettes is volt. Kubában nem volt külön kormányszerv az állami egyházi ügyek intézésére, hanem a Kubai Kommunista Párt KB mellett működött Egyházügyi Hivatal.

9 Az említett egyházügyi hivatalok tevékenysége teljes egészében pártirányítás alatt állt, a hatáskör azonban országonként eltérő volt. A „szocialista internacionalizmus" megkívánta, hogy ezek a hivatalok a „testvéri együttműködés" keretében rendszeres kapcsolatot tartsanak fenn, és egymást segítsék („új típusú kapcsolatok"). így 1957-től az egyházügyi hivatalok rendszeres találkozókat tartottak annak megvalósítására, „hogy a szocialista országok egyházügyi kérdésekkel foglalkozó szervei személyes kapcsolatot teremtsenek, kicseréljék tapasztalataikat, tájékoztassák egymást hazájuk egyházpolitikai problémáiról, kölcsönösen kialakítsák és összehangolják magatartásukat az egyházi reakció nemzetközi támadásaival szemben".

10 Az értekezleteket váltakozva, a résztvevő országok valamelyikében rendezték meg. A találkozókon 1975-ig a térség szocialista államai (Szovjetunió, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, NDK, Románia, Bulgária

11

) vettek részt rendszeresen. A téma általában a Vatikánnak a szocialista or4 MOL XIX-J-36-a-14. sz. b.—1950. Másolat a pozsonyi magyar főkonzulátus 1949. december 10-én kelt jelentéséről. (Az iratot Balogh Margit bocsátotta rendelkezésemre.) 5 Staatssekretar fiir Kirchenfragen. (

www.bundesarchiv.de

) 6 Törvény a szövetségi közigazgatásról (JSzSzK hivatalos lapja 7/65. sz), törvény a szövetségi igazgatás szerveiről (JSzSzK hivatalos lapja 11/65. sz). A törvény értelmében a „bizottságokat olyan államigazgatási ügyek rendezésére alakítják, amelyek két vagy több szövetségi igazgatási szerv közös érdekkörébe tartoznak, vagy amelyek természete megköveteli, hogy a kérdéses szervek közösen rendezzék". MOL XIX-A-21-C-09-8. sorsz. 7 MOL XIX-A-21-d-004-13/1961. Másolat a varsói nagykövetség 1961. július hó 13-ai jelentéséről. 8 MOL XIX-A-21-d-004-22/1959. Másolat a pekingi nagykövetség 1959. július 2-án kelt jelentéséről. 9 MOL XIX-A-21-e-0046-2/1975., 0046-1/1985. Egyházügyi hivatalok nemzetközi értekezletei. 10 MOL XIX-A-21 -e-0047/1957. 1

' Jugoszlávia nem vett részt a nemzetközi találkozókon. 54