Levéltári Szemle, 55. (2005)

Levéltári Szemle, 55. (2005) 2. szám - Szabadi István: "Habent sua fata...": adalékok a 20. századi tiszántúli református levéltártörténethez / 47–52. o.

egyházközsége készítette el levéltári leltárát és küldte el a kerületi levéltárba. Ezek nagy szerencsénkre ma is megvannak. Eszenyei tervezte az összes levéltári anyag — tehát a különböző ügyosztályok asztalfiókjainak, szekrényeinek, iratgyűjtőinek — egyesítését, irattári tervet készített, valamint az egyházközségek számára külön rendezési tervet a levéltári test kialakításához, évenkénti majd tárgy szerinti csoportosításához, iratjegyzék készítéséhez, palliumozáshoz és a rendezett anyag későbbi kezeléséhez. Hogy mennyire valósultak meg elképzelései, nem tudni, de ma azoknak nem sok nyomát lehet már találni. Eszenyei több levelében, utoljára 1972-ben panaszkodott a helyszűkére, de nincs nyoma, hogy további előrelépés történt volna a kerület levél tárügyében. A '80-as évekből ismert előttem még Ambrus Katalin levéltári alkalmazott neve, de az 1989. évi forradalomig alig van nyoma életnek a levéltár irattára alapján. 1989 decemberében a püspöki hivatalban lévő levéltárba is betörtek, az iratokat felforgatták, szemtanúk szerint sok mindent eltüntettek. A levéltárat az egyházi hatóság ismét kiköltöztette a Kálvin utcai püspöki titkárság épületéből, és ideiglenesen a nagyvárad-újvárosi templommal átellenben lévő, újonnan, könyvesbolt céljára vásárolt leromlott épület földszintjén helyezte el. A 120 ifm-re becsült iratanyag egy 50 négyzetméteres helyiségben várta sorsa jobbra fordulását. Róla raktári jegyzéket a fél évig ott tevékenykedő Emődi András katolikus püspöki könyvtáros készített, ennek alapján lehet tájékozódni a részben polcokon, részben a padlón elhelyezett dokumentumokban. A jelenlegi egyházkerületi levéltáros, Fazakas Márta vezetése idején döntő változás állott be a levéltár életében: új helyen modern polcokkal felszerelt levéltár épült ki, az anyagról jegyzék készült és azon dolgozunk, hogy közös, román-magyar kétnyelvű kiadványban jelentessük meg együtt a nagyváradi és debreceni református levéltárak iratainak jegyzékét. Végezetül az immár Ukrajnához tartozó Kárpátaljáról is kedvező fejleményekről lehet beszámolni. Számos próbálkozás után Beregszászban sikerült megfelelő raktár- és feldolgozó-helyiséget biztosítani a régóta tervezett református egyházkerületi gyűjtőlevéltár felállításához. Magyarországi (minisztériumi és más pályázati forrásból) sor került a raktárak kialakítására, folyamatban van polcrendszerek és irattartó dobozok beszerzése, mindezzel egyidejűleg megkezdődött a leginkább veszélyeztetett egyházközségi levéltári iratanyag beszállítása és szakszerű rendezése. A levéltár létezik jogilag és ténylegesen is, vezetője mellett egy alkalmazott dolgozik. Személyes kapcsolat, folyamatos tapasztalatcsere, szakmai ösztöndíjak és közös pályázatok jellemzik Beregszász, Nagyvárad és Debrecen ismét egybekapcsolódó református levéltárügyét. 2005. április 28-án került sor Győrben — az immár 15. alkalommal megrendezett nemzetközi hírű M ediawawe-feszúv&l programjának részeként — az Aranyborjú c. pénztörténeti konferenciára Győr Megyei Jogú Város Levéltára szervezésében, amelyen több levéltár munkatársa is előadással képviselte intézményét. 52