Levéltári Szemle, 55. (2005)

Levéltári Szemle, 55. (2005) 2. szám - Heinz, Karl: A Monasterium projekt (MOM): www.monasterium.net / 3–13. o.

-hivatalokat, valamint a helyrajzi adatokat. Minden indexbejegyzés egy fő- és egy alindexmezőből áll. A főmezőben a fogalmat az oklevél eredeti írásmódjában mutatják be. Az almezőben található a fogalom részletes kifejtése. A helységek esetében azonosítja azokat és feloldja a helységneveket. A helységeket egy meghatározott bírósági kerület kijelölése révén rendezi a megfelelő helyre. A személyneveket a mai helyesírási szabályoknak megfelelően egységesíti. Az általánosan ismert történeti személyiségeket — mint császárok/királyok, hercegek, pápák, püspökök, apátok — tisztségükkel (címükkel) és legfontosabb adataikkal együtt jelölik. Olyan személyeket — mint kiállító, pecsételő vagy tanú — az adattár úgy ad meg, hogy a kutató konkrétan tudja adataikat kikeresni. Emellett bizonyos személyi kombinációkra is lehet keresni, amelynek révén pl. egyetlen gombnyomással bizonyíthatjuk a kapcsolatot különböző pecséthasználók között. A jogi tárgyszavakat a rendszer az alindexmezőben, írásmódjuk szerint egységesíti és a legrövidebb formában magyarázza. Az indexszel történő kutatásnak az a legnagyobb előnye, hogy olyan szavakat is ki lehet keresni, amelyek nem találhatóak meg a teljes szövegekben. így pl. az is lehetséges, hogy helységeket mai elnevezésük szerint, vagy személyeket a modern névátírás alapján keressünk. A felhasználónak az eredmény egyúttal némi információt is nyújt a keresett fogalomról. A lehetőség, hogy a kutató eredeti szöveghelyeket keressen, természetesen ettől függetlenül fennáll. Új feldolgozások Nagy és fontos levéltári egységek egész sora még ma sem — vagy csak kevéssé — dokumentált. Ezek esetében a MOM arra törekszik, hogy kivonatok formájában dolgozza fel az okleveleket. Ezen a módon a melki bencés, a klostemeuburgi agostonos és a zwettli ciszterci rendház dokumentumait dolgozták fel. Melkben az előkészítő munkálatokat Gerhard Winner kezdte meg 1991-ben, aki a rendi levéltár rendezésének keretében regesztákat alkotott. Ezeket a regesztákat teljesen átdolgozták, és mai ismereteink szerint aktualizálták. A körülbelül 2500 oklevelet először nyomtatott oklevélgyűjteményként publikálták, majd második lépésként integrálták a MOM adatállományába. A klostemeuburgi rendház oklevélállománya mintegy 3000 darabos. A 19. században 1399-ig készültek feltárások.

15 Ezeknek a publikációknak sok a hiányossága, mivel az akkori szerzőknek nem állt minden forrás a rendelkezésükre. Ez a középkori állomány feldolgozásánál érzékletesen megmutatkozott. Ezeknek a szövegeknek a digitalizálása — nem utolsósorban technikai okokból — nehézségekbe ütközött, mivel az 1815-ből származó betűformákat az OCR csak nagy hibaszázalékkal ismerte fel. A mintegy 1000 darabos zwettli állomány új feldolgozásánál szintén Gerhard Winner, továbbá Benedikt Hammerl és Alois Wagner kezdte el az előkészületi munkála15 FlSCHER, MAXIMILIÁN: Merkwürdige Schicksale des Stiftes Klosterneuburg. Wien, 1815.; ZEIBIO, HARTMANN JOSEF: Urkundenbuch des Stiftes Klosterneuburg bis zum Ende des vierzehnten Jahrhunderts. Wien, 1857-1868. (Fontes Rerum Austriacarum 11/10 und 11/28). 8