Levéltári Szemle, 54. (2004)

Levéltári Szemle, 54. (2004) 1. szám - Albrechtné Kunszeri Gabriella–Czikkely Tibor–Körmendy Lajos: A nem hagyományos levéltári anyagok archiválása / 3–38. o.

filmet a papír alapú anyagokkal közös elvi egységbe soroljuk, és bár az információhordozó anyagi minősége ezt indokolná, nem tekintjük „nem hagyományos" levéltári anyagnak. A nem hagyományos levéltári anyagok körébe a következő adathordozókat soroljuk (csoportosításukat elsődlegesen az általuk hordozott információ milyensége, olvashatósága, ezen belül pedig anyagi összetételük és szakmai, célszerűségi szempontok alapján végeztük): I. Fényképészeti anyagok II. Mozgóképek III. Hangfelvételek IV. Számítógépes adathordozók V. Egyéb anyagok 2.1. Fényképészeti anyagok Ide tartoznak a fényképészet története során különböző eljárásokkal készült fekete-fehér valamint színes, negatív és pozitív felvételek. A fényképészeti anyagok számtalan formátumban, önállóan ill. albumba helyezve fordulnak elő. Közös bennük az állókép által nyújtott vizuális információ és élmény. Itt érdemes kitérni a fényképeknek a papír alapú iratoktól eltérő, látvány adta tulajdonságára. A fénykép ugyanis egyrészt információt, dokumentációt ad a lefotografált eseményről, személyekről stb., amely a maga objektív, tényszerű volta folytán nem tekinthető mellékes adatnak, másrészt viszont (legalábbis egy részük) élményt is ad. E vonatkozásban elsősorban a 19. század műtermeiben készült művészi igényű portréfelvételekre kell gondolnunk, amelyeket a maguk korában a képzőművészet egyik új, modern megnyilvánulási formájának tekintettek. Nem véletlen, hogy e felvételek egy részét festőművészekből lett fotóművészek készítették. Az új technika által nyújtott portrékészítési lehetőséggel egyre nagyobb számban éltek nem csak az arisztokrácia tagjai, hanem a polgárosodó Magyarország középrétegeihez tartozók is. A MOL családi levéltári gyűjteményeiben számtalan, e korból származó fénykép található. E tény felvet egy, a papíranyagoktól sokban eltérő állományvédelmi problémát. A fényképek csomagolási, tárolási igénye ugyanis különleges megoldásokat kíván, amelynek során figyelembe kell venni azok anyagi összetételét (készítési technikájukból adódóan), valamint az említett művészi jelleg által kívántakat. A nem megfelelő tárolásból, csomagolásból és kezelésből bekövetkező állapotromlás (sérülések, gyűrődések, porosodás, foltosodás, penész stb.) nagymértékben rontja a vizuális értékelést és élményt. Tekintettel sokféleségükre, még egymáshoz képest is különböző bánásmódot, csomagolást igényelnek. Szerkezetük, anyagi összetételük és a környezeti tényezők hatására bennük lejátszódó folyamatok ismerete szükséges ahhoz, hogy megfelelően tudjuk őket kezelni. E probléma megoldására a következő fejezetben teszünk javaslatokat. Az alábbi felsorolás szakmai szempontok szerint csoportosítva tartalmazza a különböző fotográfiai anyagok definícióit. Részletesebb leírásuk, felismerésük, azonosításuk módja, valamint jellemző károsodásuk a mellékletben csatolva található. 4