Levéltári Szemle, 54. (2004)

Levéltári Szemle, 54. (2004) 4. szám - HÍREK - Halász Csilla: A Magyar Levéltárosok Egyesületének vándorgyűlése Piliscsabán / 74–76. o.

A MAGYAR LEVÉLTÁROSOK EGYESÜLETÉNEK VÁNDORGYŰLÉSE PILISCSABÁN A Magyar Levéltárosok Egyesülete 2004. évi vándorgyűlését október 26-28. között Piliscsabán tartották; a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen épületeiben. A levéltáros szakma dolgozóit mintegy 300 fő képviselte. A vándorgyűlést a Pest Megyei Önkormányzat nevében — Gulyás József alelnök helyett és nevében — Héjjas Pál, a Pest Megyei Levéltár igazgatója nyitotta meg. Rövid köszöntője után Zsidi Vilmos, a Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség (MFLSz) elnöke köszöntötte a megjelenteket. Beszédében bemutatta az MFLSZ-t mint a levéltáros szakma egyik fontos szegmensét. Ezek után a meghívott külföldi levéltárak képviselői üdvözölték néhány szóban a gyűlés résztvevőit. így az észt, a román, a szerb, a szlovák és az ukrán levéltárosok; mindegyikőjük hangsúlyozta a különböző országokban található levéltáros egyesületekkel való kapcsolat fenntartásának fontosságát. A köszöntők után a korábbi évek hagyományainak megfelelően került sor a Levéltárért-díj átadására. A díjat a következő kollégák vehették át 2004-ben: Béres Jenő (Prímási Levéltár), Fodor Imréné (Heves Megyei Levéltár) és Torma Lászlóné (Magyar Országos Levéltár). A díj átadása után Harsányi László, a Nemzeti Kulturális Alapprogram elnöke tartott előadást Kulturális stratégia, kulturális támogatás címen. Az előadó rámutatott: ahhoz, hogy egy intézmény, egy program megfelelően tudjon működni, távlati terveit megfogalmazhassa és a megvalósult programokból vissza tudjon jelezni meglétének igazolására, ahhoz hosszú távú stratégiai programot kell megfogalmaznia. Ennek meghatározása nem egyszerű feladat a gyorsan változó világban, de bizonyított tény, hogy más országokban, így a nyugat-európai területeken és Japánban is, tudott működni. Meg kell tehát fogalmazni a kulturális stratégiát is; ez esetben a stratégia négy dimenzióban jelenik meg. Az első az esélyteremtés, más oldalról megközelítve az esélytelenség csökkentése; itt a kultúra mint nélkülözhetetlen eszköz jelenik meg a kulturális szakadékok távolságának áthidalására. Többek között a generációk közötti átöröklődést, a kisebb települések lakóinak műveltégi lemaradását kellene megszüntetni. Harsányi László elmondása szerint a lakosságnak csak mintegy 50%-a találkozik a kultúrával, és ennek az 50%-nak is csak a fele a kultúra aktív befogadója. A második stratégiai cél a hagyományos értékek megőrzése. Nem csak az erkölcsi parancs miatt, hanem mint a jövőnek egyik zálogára, erre kell és lehet építkezni. E pontnál rendkívül fontos szerepe van a levéltáraknak. A harmadik dimenzió az új értékek létrehozása. Itt már annak megállapítása is nehéz, hogy mi érték, illetve mi számít újnak. A folyamat alakulását hagyni kell, csak a jövőben lehet megismerni a helyes megoldást. E pontnál a kultúra azon szegmenseinek kell segítséget nyújtani, amelyeket a társadalom nem támogat. Az utolsó stratégiai cél a kultúrának mint húzóágazatnak a beépítése a piacgazdaságba. Harsányi László előadásában hangsúlyozta, hogy az NKA tizenegy éves működése sikeres volt; finanszírozó bázisává vált a magyar kultúrának. A jövőben viszont változtatni szeretnének e kizárólagos „pénztárca" szerepen, az NKA félfordulat programjában vizsgálják, hogy a kiadott pénz valóban hasznos volt-e, pontosabban fogalmazzák meg programjaikat, valamint szolgáltatásaikat is modernizálni fogják. Az október 26-i nap második felének legfontosabb eseménye a Magyar Levéltárosok Egyesületének tisztújító közgyűlése volt. Szögi László, az MLE elnöke beszámolt az 74