Levéltári Szemle, 54. (2004)

Levéltári Szemle, 54. (2004) 4. szám - HÍREK - Márfi Attila: Beszámoló a gróf Batthyány Kázmér (1807–1854) emlékezete c. konferenciáról / 58–64. o.

minősített. Ugyanis a hagyományos politikai előjogokat is biztosító testületben a polgári elit hatása is érzékelhető. Batthyány abban a politikailag kiélezett helyzetben került a Védegylet élére, amikor Széchenyi józan, progresszív irányvonala és Kossuth szabadabb és modernebb elképzelései ütköztek a szervezet jövőjének meghatározásánál. Batthyány 1846. október 6-i elnöki megnyitójában kiemelte a gazdasági önrendelkezés fontosságát, amely szerinte kiegyenlíti a nemzetiségek és az osztályok ellentéteit: „Igaz egyenlőség fog uralkodni", s ez az érdekegyeztetési programja jóval többet mutatott a gazdasági önrendelkezésnél. Ez a törekvése később ugyanis komoly társadalomfilozófiai tétel lett, feltételezve az önigazgatás és a civil társadalmi szerveződés új formáit. A kiéleződött társadalmi vita és a liberális ellenzék meggyengülését követően egyre erőteljesebben fogalmazódott meg, hogy a szélesebb társadalmi rétegeket is bevonva, szociális úton kell felvállalni az új mozgalom törekvéseit. Ezért a Védegylet sokkal többet vállalt fel a gazdasági törekvéseknél, a nemzeti megújulás programját sürgetve. Batthyány ebben a kiélezett helyzetben sok ütközést felvállalt, de igyekezett elképzeléseit az adott társadalmi-politikai körülményekhez igazítani. Végül az előadó azokat az európai társadalomfilozófiai áramlatokat ismertette, amelyek a helyi reformtörekvésekre is hatottak. Rövid kávészünet után az a helytörténeti blokk következett, amelyben a Baranya Megyei Levéltár (BML) munkatársai vázolták fel gróf Batthyány Kázmér regionális, főleg Baranyára vonatkozó tevékenységét. Elsőként Rozs András, a BML főlevéltárosa A siklósi földesúr örökváltság-szerződése jobbágyaival címmel tartotta meg előadását, kiemelve, hogy ez a szerződéskötés Batthyány egyik jellemző tette volt. Az örökváltság fogalmi köre, politikai jelentősége, a rendi birtokrendszer ismertetése és a jobbágyság terheinek, problémáinak részletesebb felvázolása után Dél-Baranya térségének összetett társadalmi és gazdasági viszonyait ismertette az előadó. Mintegy felvázolva azokat a törvényszerű változásokat, amelyek egyenes következménye volt az örökváltságszerződés megkötése. Először (1834) maga Batthyány is szembefordult e folyamattal, majd később ezt elfogadva, Bezerédy Istvánnak a medinai jobbágyokkal kötött szerződéskötését követően az országban másodikként kezdeményezte 1845-ben az egyezséget, először hat községgel. 1847-re Siklós mezővárossal együtt 9 településsel kezdte meg a tárgyalásokat, amely a régió „parasztpolgárságának" megerősödését is jelezte, ugyanakkor a saját uradalmának fejlődését is szolgálta. Siklóssal 1847. január 1-én kötötték meg a 11 pontba foglalt szerződést, amely a földesúri kötöttségektől való teljes megváltást jelentette az alábbi fontosabb feltételekkel: Az allodialis, szétszórt földek egyesítése, egy összegben való megváltása, bizonyos jövedelmek biztosítása, és az úriszék közvetítő szerepének elismerése. Az összesen 161 000 forint megváltási összeget 15 év alatt 6%os kamattal, részleteiben kellett a volt földesúrnak kifizetni, de ezt a folyamatot az 1848. évi események és a dél-magyarországi zavargások megakadályozták. Végül 1858-59ben realizálódhatott az egykori szerződés kezdeményezte megváltás, de már súlyosabb feltételekkel. A következő előadás A baranyai reformellenzék élén címmel Odor Imre kandidátus, a BML igazgatója tolmácsolásában hangzott el, aki a baranyai reformkori hatalmi viszonyokról kifejtette, hogy a mindenkori főispánok és maga Scitovszky püspök befolyásolták a megye politikai irányvonalát. Ugyanakkor a Pécsi Joglyceum és a Nemzeti Casino szellemi hatása, valamint Haas Mihály és Hölbling Miksa történetírói tevékenysége is érzékelhető volt ebben a politikai miliőben. Végül csak 1847 őszén szerveződött meg a baranyai liberális ellenzék, Batthyány október 11-i felszólalásával az ellenzéki képvise60