Levéltári Szemle, 54. (2004)

Levéltári Szemle, 54. (2004) 4. szám - JELENTÉSEK, BESZÁMOLÓK - Katona Klára–Oross András: Könyvtárosok, muzeológusok, levéltárosok tanulmányútja Münchenben / 49–50. o.

KÖNYVTÁROSOK, MUZEOLÓGUSOK, LEVÉLTÁROSOK TANULMÁNYÚTJA MÜNCHENBEN

1 A Bayerische Staatskanzlei jóvoltából, Dr. Gábor Silagi szervezésében több keletközép-európai közgyűjteményi dolgozó mellett, a Magyar Országos Levéltár két fiatal munkatársa is részt vehetett a németországi tanulmányúton 2004. október 10-16. között. Lehetőségünk volt arra, hogy meglátogassuk a Bayerisches Hauptstaatsarchivot, ahol Prof. Dr. Hermann Rumschöttel, a bajor állami levéltárak főigazgatója és Prof. Dr. Joachim Wild, a bajor állami levéltár vezetője köszöntötte a Cseh- és Magyarországról érkezett levéltárosokat. A müncheni archívumban megismertettek minket gyűjteményükkel. A körbevezetés során láthattuk a modern kutatótermet, ahol a polcokon elhelyezett könyvtár segíti a kutatók munkáját. Érdekesség, hogy külön szobában sorakoztak a különböző repertóriumok, jegyzékek és mutatókönyvek, így a kutató az egykorú segédkönyvek és cédulamutatók segítségével keresheti ki az őt érdeklő iratanyagot. A kérőlap kitöltése után mintegy 3-4 órán belül a levéltárosok előkészítik a kutatók számára a kutatóteremben a kért anyagot. Elhangzott, hogy Münchenben mintegy 300 000 oklevelet őriznek; a hatalmas mennyiség a 19. sz. eleji szekularizációnak köszönhető, amikor a különböző bajorországi apátságok és szerzetesrendek levéltárait a müncheni központban helyezték el. Feldolgozottsági szintjük rendkívül vegyes, általában elmondható, hogy a 15-16. századi anyag még részletesebb feldolgozásra vár. Magyar szemmel sokszor megdöbbentő volt tapasztalni, hogy milyen gazdag az itt őrzött 9-11. századi iratanyag (számadáskönyvek, kolostorok igazgatási könyvei, mandátumok stb.). A Bayerisches Hauptstaatsarchivban a 2004. év második felében rendezik meg a bajor területek pénzügyigazgatásáról szóló, a levéltáros szakmát a Bayerisches Hauptstaatsarchiv szervezésében tanuló, fiatalok által vizsgafeladatként elkészített kiállítást. Hangsúlyt helyeznek a pénzügyigazgatás időbeni változásaira, a különböző fázisokat egykorú dokumentumok segítségével mutatták be. Az elmúlt évek egyik legnagyobb „akciója", ami a müncheni és a salzburgi levéltárak között zajlott, egy iratcsere volt. A korábban többször is hol a bajor választófejedelem, hol a salzburgi püspökség irányítása alá tartozó területek levéltári anyaga egymásnak átadásáról van szó. Úgy döntöttek, hogy kicserélik azokat a dokumentumokat, amelyek a mai országhatárnak megfelelően el választhatóak voltak. így a ma Bajorországhoz tartozó falvak igazgatásának iratait a salzburgi levéltárból Münchenbe szállították, míg a ma Ausztriához tartozó területek iratait, amelyeket eddig Münchenben őriztek, Salzburgba vitték. A cserét többéves tárgyalás előzte meg, ám a megoldás — amely csak az utóbbi években valósult meg — mindkét fél számára megfelelő volt. Látogatást tettünk a augsburgi sváb tartományi levéltárban, ahol Dr. Péter Fleischmann igazgató és helyettese, Christian Kreutz fogadtak minket. Ez jelenleg az egyetlen olyan bajorországi levéltár, amely ténylegesen levéltár céljaira épült. A munkaszobák délre, míg a raktárak észak-észekkeleti irányba néznek, így a legkevesebb napsütés éri őket. Az épület falai itt, a raktárak felől fél méter szélesek. Ennek segítségével sikerült a belső hőmérsékletet és páratartalmat állandóan az ideális szinten tartani, nem kellett légkondicionáló rendszert beépíteni. Az ablaktalan helyiségek egy központi lép1 A bajor levéltári rendszer részletes elemzését 1.: NÉMETH ILDIKÓ-SZABÓ CSABA: A bajor levéltári rendszer: egy tanulmányút tapasztalatai. Levéltári Szemle, 2000 (50.) 3. sz. 24-41. 49