Levéltári Szemle, 54. (2004)

Levéltári Szemle, 54. (2004) 4. szám - MÉRLEG - Tánczos-Szabó Ágota: Trezor 3. – az átmenet évkönyve 2003. Az Állambiztonsági Szolgálatok Levéltárának kiadványa. Szerk. Gyarmati György. Bp., 2004. / 32–33. o.

TREZOR 3. — AZ ÁTMENET ÉVKÖNYVE 2003 AZ ÁLLAMBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK LEVÉLTÁRÁNAK KIADVÁNYA Szerk.: GYARMATI GYÖRGY. Bp., 2004. 422 p. 2004 júliusában jelent meg az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (a volt Történeti Hivatalnak) legújabb évkönyve, amely a Trezor sorozat eddigi legigényesebb és legpragmatikusabb kötete. A könyvet kézbe vevő olvasóból mindenekelőtt az elegáns külcsín: az ízléses, keménytáblás fedélterv, az ötletes lógó vált ki elismerést — azzal a cseppnyi kötelező irigykedéssel, amit minden szerényebb kivitelezésű munka „érintettje" érezhet ilyenkor. A kötet ugyanakkor valóságos „Ariadné fonala" a szigorúan titkos iratok birodalmába készülőknek — egyaránt felvállalva a szűkebb szakma és a nagyközönség kalauzolását. Az Átmenet Evkönyve címet a kötet a szerkesztő magyarázata szerint azért viseli, mert a folyamatosan változó törvényi környezet, az ebből fakadó, egyre bővülő levéltári feladatok, a társadalom növekvő információéhsége mellett az átmenetiség állapota az, ami az intézmény életében leginkább állandósult. Az állampolgári és a kutatói igények kielégítése a gyarapodó iratmennyiség mind gyorsabb és hatékonyabb feldolgozását követeli, e munkának ad tehát prioritást a levéltár, és a kötetben is a rendszerező, feldolgozó feladatokra irányuló figyelem első eredményei szerepelnek. A tanulmányok többsége ezúttal tehát nem csupán egyéni kutatások gyümölcseit tálalja, hanem beavatja az olvasót a „kincskeresés" tudományába: mit hol találhat, milyen csapdákra kell ügyelnie. Az évkönyv három részre tagolódik. Az intézmény elmúlt hét évének summázatát is adó szerkesztői bevezető után következő tanulmány a levéltár működésének jogszabályi környezetét mutatja be. A speciális tartalmú iratokra, az információs önrendelkezésre, egyéni betekintőkre, tudományos kutatókra, a levéltár (és jogelődje) jogállására, feladataira vonatkozó különböző rendelkezéseket alaposan áttekintő és összehasonlító dolgozat szerzője azokkal a problémákkal is foglalkozik, amikkel — az 1994 óta egyre differenciáltabbá, körültekintőbbé váló szabályozás ellenére — a mindennapi munka során még mindig szembe kell nézniük az ÁBTL szakembereinek. A fejezet tartalmazza az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az ÁBTL létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvényt, valamint az adatvédelmi biztos ajánlását. A tematikailag sokszínű második fejezetet az iratok levéltári rendjét és tartalmi ismérveit bemutató írások alkotják. A háborús és népellenes bűntettek, internálás és kitelepítés, az 1956. évi forradalom, a magyar emigráció, a belső elhárítás kutatásának lehetőségeit tárgyaló dolgozatok a releváns, gyakran egymástól „távoli" iratcsoportokban lapuló forrásanyagok kimerítő elemzését adják: „származásuk" (mely iratképző szerv keletkeztette őket), lelőhelyük, feldolgozottsági szintjük, kialakult rendszerük, mennyiségük, forrásértékük, fizikai állapotuk, töredékes vagy teljes mivoltuk szerint. A munkák rövidebb-hosszabb szervezettörténeti vázlatot is tartalmaznak (1. Belügyi információs jelentések, 1964-1990), irattípusokat ismertetnek vagy egy-egy tipikusnak mondható 32