Levéltári Szemle, 54. (2004)

Levéltári Szemle, 54. (2004) 4. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Molnár Tibor: A szerbiai levéltár 100 éve / 26–31. o.

Az Állami Levéltár épülete 1929-ben, előtérben Rista Odavic igazgató A jugoszláv főváros nagy részét romba döntő, 1941. április 6-\ bombatámadást az Állami Levéltár épülete és iratanyaga aránylag jól átvészelte, súlyosabb veszteségeket nem szenvedett, de még a német megszállás során a levéltári anyagot módszeresen átvizsgálták, és egy részét külföldre hurcolták. Az iratok jelentős részét a belgrádi Technológiai Egyetem épületébe menekítették, mivel a levéltár épületét nem tartották eléggé biztonságosnak. Sajnos ez a döntés nem bizonyult jó megoldásnak, mert 1944 áprilisában a szövetségesek bombázása során ennek az anyagnak jó része megsemmisült. A megmaradt levéltári anyag a Nemzeti Bank páncéltermeiben vészelte át a főváros felszabadításáért folytatott súlyos harcokat. 3. A „MÁSODIK" JUGOSZLÁVIÁBAN (1945-1990) A háború okozta borzalmakból felocsúdva az új, szocialista, „magánutas" Jugoszlávia igyekezett keretek közé fogni a levéltári tevékenységet is. Fél évszázaddal az első után, 1950. január 23-án megszületett az Állami levéltárakról szóló általános törvény (Opsti zakón o drzavnim arhivima FNRJ), amely előirányozta a Jugoszláv Állami Levéltár megalakítását, illetve állami levéltárak létrehozását a tagköztársaságokban. Ezzel összhangban született meg 1951. január 23-án a Szerb Népköztársaság állami levéltárairól szóló törvény (3ÜKOH o dpotcaeny apxueuMa HPC). A jogszabály értelmében 28