Levéltári Szemle, 54. (2004)

Levéltári Szemle, 54. (2004) 4. szám - Kis Péter–Petrik Iván: Budapest középkori történetére vonatkozó levéltári források adatbázisa / 14–25. o.

az „E" — előtt (pl. 1291 E), „U" — után (pl. 1287 U), valamint a „K" — körül (pl. 1276 K) rövidítéseket használjuk. Megjegyzendő, hogy a vitás datálások esetében (tehát, ha pl. a Csánki-gyűjtésben más dátum alatt szerepelt egy oklevél, mint Györffynél vagy a BTM cédulán, esetleg Szentpétery kritikai jegyzékében) az adatbevitel során nem alakítottunk ki önálló álláspontot, hanem minden esetben elfogadtuk a MOL CD-ROM adatait. Az adatbázis végső ellenőrzésekor azonban a leginkább problematikus eseteket újra átgondoljuk, tehát ilyen jellegű változások még elképzelhetők. Oklevélkiadó. Szintén, megint csak kisebb eltérésekkel, a MOL CD-ROM formátumában tartalmazza az egyes okleveleket kiadó személyeket, testületeket. Tehát csupa nagybetűvel írva minden szót, a személynevek után elősorolva az érintett személy tisztségeit. Az uralkodók számozása, a személynév után, arab számokkal történik (pl. ANDRÁS 3 KIRÁLY). Települések. Az egyes oklevelekben érintett, a mai Budapest területén lévő középkori települések felsorolását adja egy külön segédűrlapon. Minden esetben Györffy György Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza c. munkájának a IV. kötetében feltüntetett névalakokat használtuk. A segédűrlap lehetővé teszi, hogy névmutatószerű felsoroláskéntjelenjenek meg a településnevek. A helytörténeti, valamint a topográfiai kutatásokat, véleményünk szerint ez jelentősen megkönnyítheti, sőt ösztönözheti is. A segédűrlap alsó sávjában elhelyezkedő számok mutatják, hogy az érintett oklevélben mennyi, a mai Budapesthez kapcsolható település szerepel. A bemutatott adatlapon három települést rögzítettünk: Óbudát, Budát, Szentjakabfalvát, a további adatmezőkből kiderül, hogy miért is. Oklevél kiadásai. Ebben az adatmezőben az oklevelek valamennyi (teljes szövegű vagy regeszta formájú) kiadását feltüntetjük. Az egyszerűség kedvéért Györffy rövidítéseit használtuk, bár némely esetben a történeti földrajz köteteiben mutatkoznak következetlenségek (pl. Szentpétery kritikai jegyzékének a rövidítésében), ilyen esetekben természetesen saját, egyértelmű rövidítéseinket alkalmaztuk. Regeszta. Az adatmező elnevezése némiképp félrevezető. Az adatbázis jelen állapotában ugyanis nem tartalmaz klasszikus oklevélregesztákat, csak a különböző forráskiadványokból jól ismert, ún. fejregesztákat, azaz az oklevél rendelkező részének tömör leírását. PL: „A budai káptalan előtt Mechfreth budai polgár Újmálon fekvő szőlőjének a felét 10 márkáért eladja Theodorus győri püspök unokaöccseinek: Miklós fia László comesnek, és Miklós fia Miklósnak." A fejregesztában szereplő személy-, és helynevek esetében az oklevélben szereplő formák pontos visszaadására törekedtünk. Amennyiben az egyes neveknek van elfogadott, és hagyományosan használt magyar verziója, lefordítottuk azokat, más, esetleg vitás esetekben nem. A helyneveket a fejregesztában nem „értelmeztük", azaz azt a névalakot használtuk, amelyik az oklevélben szerepel. Ez elsősorban Buda-Óbuda viszonylatában, és a Margitsziget névvariánsai

25 esetében érdekes, bár az A munka későbbi fázisaiban az okleveles anyag esetleges feldolgozása után, annak eredményeként születendő klasszikus regeszták beépítésétől viszont természetesen nem zárkózunk el. Itt nem egységesítettük tehát a különböző névalakokat: Szent Szűz szigete. Szent Mária szigete, Nyúlsziget stb. 20