Levéltári Szemle, 54. (2004)

Levéltári Szemle, 54. (2004) 4. szám - Eigner, Thomas: A Monasterium projekt (MOM) – www.monasterium.net / 3–13. o.

Szerkesztési rendszer A MOM bázisának növelésében újabb előrelépést jelent a szerkesztési rendszer bővítése, amely lehetővé teszi az egyes felhasználóknak, hogy egy egyszerű böngészővel tudjanak dolgozni a projekten. E rendszer segítségével lehetővé válik, hogy a MOM-on kívüli feldolgozók a rendszer tartalmi kiépítéséhez hozzá tudjanak járulni. Ez hozzájárulás lehet egyrészt olyan oklevelek átírásához, amelyeket eddig csak egy rövid regeszta formájában dolgoztak fel, másrészt a már meglévő adatok kommentárjaiból és korrektúráiból állhatnak. Mindenkinek köteleznie kell magát arra, hogy új szövegek készítésekor követi a MOM saját kiadási irányelveit. A szállított adatot — mielőtt az adatállományt felveszik a MOM-ba —, értékelik, és adandó alkalommal elfogadják vagy elutasítják. Ez a szerkesztési elv azt az alapvető célkitűzést támogatja, hogy a források nemcsak hozzáférhetőek lesznek, hanem mindazoknak, akik képesnek tartják magukat a feldolgozásra, megadják erre a lehetőséget. Ezzel nem utolsósorban azt a tudatot is támogatják, hogy ez az anyag nem csak néhány, önmagát a történelmi örökség védelmezőjének kikiáltó személy magántulajdona, hanem közvagyon, amelyhez mindenki kapcsolatot találhat. Összefoglalás A MOM legfontosabb jellemzői, céljai és lehetséges jövője az alábbiakban foglalhatóak össze. Az elsődleges cél, hogy a rendi és apátsági levéltárak oklevélállományát digitálisan feldolgozzuk. Az okleveleket ennek során beszkennelik. A már rendelkezésre álló és az új feldolgozások információiból adatbázist hoznak létre, amely egy tervszerűen elkészített index segítségével sokoldalúan lekérdezhető. A projekt földrajzi kiindulópontjai Alsó-Ausztria rendházai és kolostorai voltak. Erről a bázisról kiindulva, a feldolgozásokat nem csak egész Ausztria területére kell idővel kiterjeszteni, hanem sokkal inkább közép-európai dimenzióban gondolkodva, a szomszéd államokra is. A magyar és a cseh intézményekkel folytatott messzire mutató együttműködés érzékletesen jeleníti meg, hogy egyrészt a már a középkorban létező társadalmi kapcsolatok feltárhatóak, másrészt az egyes forrástípusok közötti határok — legalábbis virtuálisan — megszüntethetők. A MOM kinyilvánított szándéka, hogy lehetőség szerint széles publikumot szólítson meg, kutatókat és érdeklődőket egyaránt. A diplomatikai kutatás először azt a lehetőséget nyújtja, hogy a háttérül szolgáló hatalmas adatmennyiség segítségével olyan célzott kutatásokat, régiók közötti összehasonlításokat lehessen végezni, amelyek rendszerszerűén addig nem voltak lehetségesek. A másik oldalon pedig további felhasználó csoportként ott találjuk a mind nagyobb számú nem hivatásos helytörténészt és családkutatót. Az on line rendelkezésre álló feldolgozott állomány tananyagként felhasználható az iskolákban és az egyetemeken is. A minél szélesebb felhasználói kör megteremetése érdekében magától értetődő, hogy ingyenes hozzáférést kell biztosítani az adatokhoz. Nagyon fontos körülmény, hogy az egyházi levéltárak virtuális feldolgozása révén óvjuk az ott lévő állományt, mivel a legtöbb esetben az eredeti oklevél megtekintéséről a ma12