Levéltári Szemle, 54. (2004)

Levéltári Szemle, 54. (2004) 4. szám - Eigner, Thomas: A Monasterium projekt (MOM) – www.monasterium.net / 3–13. o.

Az előfeltételek Tekintettel az egyházi levéltári iratanyag nagy jelentőségére, valamint a feltárásával kapcsolatos fent említett nehézségekre, lépéseket kellett tenni azért, hogy lehetőség nyíljon az iratok minél szélesebb körű kutatására. Az az elgondolás, hogy levéltári anyagok — őrzőhelyüktől függetlenül — a széles nyilvánosság számára is hozzáférhetővé váljanak, 2001 óta a St. Pölten-i Egyházmegyei Levéltárban (DASP) fogalmazódott meg. A szakmai vita elsősorban arról folyt, hogy a kutatóknak több, magasabb szintű szolgáltatást nyújtsanak a levéltárak, illetve a levéltár állományi struktúráját átláthatóvá tegyék. Néhány OCR-software-re\ tett próbálkozás után, amelyek kedvező eredménnyel zárultak, támadt az az ötlet, hogy a levéltári egységek elektronikus felvételét egy sokkal szélesebb területre, Alsó-Ausztria rendi és apátsági levéltáraira is kiterjesszék. Eközben főként az oklevelek rendjét tartották szem előtt. Hogy éppen Alsó-Ausztria volt az, amely kiindulási pontként szolgált, nemcsak arra vezethető vissza, hogy a kezdeményezés a DASP-től indult ki, hanem sokkal inkább magyarázható azzal, hogy Alsó-Ausztriában és Bécsben igen nagy számban találhatók rendházak és kolostorok — a régi szerzetesrendek (bencések, ciszterciek, ágostonosok, premontreiek) 11 kolostora — amelyek levéltárai és könyvtárai középkori oklevelek ezreivel és könyvek százezreivel rendelkeznek. Az egyes alsó-ausztriai rendházak és kolostorok oklevelei nagyon eltérő módon kutathatók. Majdnem mindegyik apátság rendelkezik egy nyomtatott oklevélgyűjteménynyel, amely legalábbis a középkori okleveleket teljes szöveggel, vagy regesztában tartalmazza. Ezek az oklevélgyűjtemények zömmel a 19. századból származnak,

2 Az egyedüli lehetőség célzott kutatások folytatására jelenleg az, hogy ezeket az oklevélgyűjteményeket áttekintsék. Ez azonban két nagy hátránnyal jár. Először is azokat, amelyek nincsenek meg nyomtatásban, ezen a módon nem lehet használni. A második nehézség, hogy a keresésnél bizonyos személyek és tárgyszók esetében a feldolgozást végzők a regiszterre voltak utalva. Ezek a segédeszközök azonban a legrégebbi oklevélgyűjteményeknél vagy nincsenek meg, vagy olyan hiányosak, hogy a mai igényeknek a legkevésbé sem felelnek meg. Az első lépések A projekt megindítása közben bizonyos fokú értetlenséggel kellett megküzdeni, amely főként az internet iránti előítéletes szembenállással, valamint személyi ellentétekkel volt magyarázható, végül azonban sikerült az elképzelést megvalósítani. A terv kivitelezésére 2002 januárjában életre hívták az Intézet az Egyházi Források Feltárására és Kutatására (Institut zur Erschliefiung und Erforschung kirchlicher Quellén [IEEkQ]) nevű intézményt, amely deklarált céljaként a római katolikus egyházon belüli tudományos kutatási projektek lebonyolítását tűzte ki. 2 A herzogenburgi rendi levéltárban 2000 óta létezik egy elektronikus adatbázis négy kolostor oklevélállományának a regesztáival. (A herzogenburgi, a St, Andra-i és a dürnsteini ágostonos rendházak, valamint a szintén dürnsteini klarissza kolostor.) 4