Levéltári Szemle, 54. (2004)

Levéltári Szemle, 54. (2004) 3. szám - HÍREK - Körmendy Lajos: Finnugor Levéltáros Konferencia Budapesten / 90–91. o.

FINNUGOR LEVÉLTÁROS KONFERENCIA BUDAPESTEN 2002 októberében Helsinkiben a finn, az észt és a magyar nemzeti levéltárak vezetői között olyan megállapodás született, hogy a trilaterális találkozókat 2004-ben — immár szélesebb alapokon — folytatjuk. Jó alkalom kínálkozott erre idén augusztusban, mert a XV. Levéltári Világkongresszus a közelben, Bécsben volt, így a finn és észt kollégák — szám szerint 28-an, illetve 6-an — a kongresszus után jelentős többletköltség nélkül jöhettek Budapestre. A rendezvény kétnapos volt. Az első nap (augusztus 30.) egy kis konferenciát tartottunk a következő címmel: Levéltári információs rendszer és politika a 21. század kezdetén. A téma keretében a három nemzeti levéltár 2-2 képviselője tartott előadást. (A konferencia alatt angol-magyar, magyar-angol szinkrontolmácsolás volt.) A három levéltári vezető üdvözlő beszédei után a nyitóelőadást Körmendy Lajos főlevél táros (Magyar Országos Levéltár) tartotta Információs renszerek a levéltárban címmel. Az előadó beszélt az informatika fejlődésének három fázisáról, illetve arról, hogy ez hogyan predesztinálta a levéltári rendszerek kialakulását. Ismertette a levéltár rendszerek fontosabb elemeit és legfontosabb követelményeit, végül arról beszélt, hogy miként lehet mégis hosszútávra tervezni akkor, amikor az informatika gyors fejlődésének irányát senki sem tudja megjósolni. Márkus Merenmies a Finn Nemzeti Levéltár Sühke-projektjét ismertette. Ez a levéltár gyűjtőkörébe tartozó szerveket célozza meg, nekik kíván „komplex szolgáltatást" nyújtani iratkezelési és állományvédelmi útmutatók, ajánlások és szabályok kidolgozásával. A projekt fő célja az, hogy javítsa a szerveknél keletkezett iratok minőségét. Különös hangsúlyt helyeznek az elektronikus iratokra, hiszen ezek keletkeztetése, szelektálása és megőrzése sokkal bonyolultabb, mint a hagyományosaké. Külön említést érdemel az a tény, hogy a szervek már a Nemzeti Levéltárban archiválják a saját elektronikus irataikat, azaz a levéltár gyakorlatilag átmeneti levéltárként is funkcionál. Toivo Jullinen észt levéltáros referátumának a címe Hagyományos levéltár egy változó társadalomban volt. Az adatokban gazdag előadás átfogó képet nyújtott az Észt Nemzeti Levéltárról, amely gyakorlatilag az állami levéltárak hálózata, kb. mintha Magyarországon a Magyar Országos Levéltár és az önkormányzati levéltárak egy intézményt alkotnának. Markku Müenpaa a Finn Nemzeti Levéltár integrált adatbázisrendszerét ismertette. A bemutató szerint a finn kollégák gyors ütemben építenek ki egy valóban átfogó, minden elektronikus információt (segédletek, nyilvántartások, elektronikus iratok) egyesítő információs rendszert. A következő előadó Indrek Kuuben volt, aki Hogyan lehet a levéltárat közelebb hozni az ügyfeleihez címmel tartott előadást. Az észt kolléga bemutatta, hogy az Észt Nemzeti Levéltár milyen rohamléptékkel korszerűsíti rendszerét, amely az interneten keresztül nyújt átfogó információt a felhasználóknak a levéltári adatbázistól kezdve a levéltárosképzés segédanyagáig bezárólag. Az utolsó előadó Szűcs István, a MOL informatikusa volt, aki részletes bemutató keretében ismertette a MOL-ban működő ún. ÁTt/íín/b-rendszert. Ez a nemzetközi tekintetben is figyelemreméltó rendszer a kutatótermi adatokból kiindulva igyekszik megva90