Levéltári Szemle, 54. (2004)

Levéltári Szemle, 54. (2004) 3. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Petrikné Vámos Ida: A Nógrád Megyei Levéltár balassagyarmati részlegének létrejötte és működésének első évtizede / 67–70. o.

iratait, a balassagyarmati járási főjegyző iratait, valamint a tanácsi korszakból töredéknyi városi testületi anyagot, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Azt, hogy Schneider Miklós nem rövid távú megoldásnak tekintette a gyarmati részleg kialakítását, a Megyei Tanács VB művelődési osztályának írt levele is bizonyítja: „... a helyiségek összetétele olyan ...," hogy „... később fióklevéltárrá szervezhető, és így a megyei levéltár végleges elhelyezésének megoldása után is alkalmas lesz Balassagyarmat város és a balassagyarmati járás területén működő szervek iratainak átvételére és [...] feldolgozására, ugyanakkor jól kielégítheti a város részéről eddigiekben rendszeresen jelentkező kutatási és közművelődési igényeket."

16 1976. január l-jével a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ kapta meg az épület kezelői jogát. Ezzel egyidejűleg megkezdődött az épület rekonstrukciója. Az épületfelújítás a levéltári szárnyat részben az épület szigetelése, de főleg a kazánház tervezett elhelyezése miatt érintette, amelynek kialakításához két raktári helyiségre tartott igényt az épület új kezelője. Először a városi tanács a megyeháza nyugati szárnyát, az ún. kismegyeházát ajánlotta fel csereingatlanként,

17 ott azonban a levéltári célokra történő átalakítás 1979 májusáig meg sem kezdődött, a két — addigra már jórészt megtelt — levéltári iratraktárt és a vizesblokkot viszont a kazánház-kialakítása miatt sürgősen át kellett adni a kivitelezőnek. A megszüntetett raktárak helyett ezért ideiglenesen a megyeháza udvarán lévő volt gazdasági épületet alakították át szükségraktárrá.

18 Nemcsak a volt megyeháza-rekonstrukció ütemezése miatt kellett sürgősen az iratraktárakat pótolni, hanem azért is, mert az 1978. december 31-ével megszüntetett szécsényi járás iratait a gyarmati levéltárnak kellett fogadnia. Az ideiglenes csereraktárak befogadóképessége nagyobb volt az eddig használt raktárakénál, lehetőség nyílt a szécsényi járási hivatal iratanyagán túl a Balassagyarmati Városi Tanács VB szakigazgatási szerveinek 1973-ig keletkezett iratait is átvenni. Átvételüket a szigetelési munkák alatt a levéltár két munkatársa a városi tanács irattárában készítette elő. 1979-től több csereépületet ajánlott fel a város. Szóba került a zeneiskola megüresedett Deák utcai épülete (volt Kék László nyomda), a volt Kaszinó épülete, és 1983 után — a járások megszűnését követően — a volt pénzügyi palota egyik épületszárnya is. Végül a legmegfelelőbbnek a Hétvezér utcában lévő, volt Mezőgazdasági Szakiskola épülete bizonyult, ahová az épület-átalakítás után 1984. május 15-ére befejeződött az iratok átköltözése. Az új épületben a raktári férőhely háromszorosára nőtt, 900 ifm iratanyag elhelyezésétre nyílt lehetőség, amelyből 600 ifm volt a vármegyeházából áthozott iratanyag. Tíz év alatt tehát a száz ifm-nyi levéltári anyag meghatszorozódott. 1974-1979 között egy főfoglalkozású, 1979-1984 között két főfoglalkozású munkatárs, 1984-től egy főfoglalkozású munkatárs és két részfoglalkozású nyugdíjas végezte a gyarmati részlegnél a levéltári feladatokat. A Nógrád Megyei Levéltár balassagyarmati részlege legújabb kori történetének második évtizedét már az új telephelyén, jóval korszerűbb körülmények között kezdhette meg. 16 NML irattára, 539/1973. 17 A kismegyeházi szárnyat végül nem kapta meg a levéltár, ugyanis a Rákóczi Általános Iskola szintén időszerűvé és sürgőssé váló felújítása idejére a tantermeket kellett ott kialakítani. 18 NML irattára 78/1979. 70