Levéltári Szemle, 54. (2004)

Levéltári Szemle, 54. (2004) 3. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Petrikné Vámos Ida: A Nógrád Megyei Levéltár balassagyarmati részlegének létrejötte és működésének első évtizede / 67–70. o.

ként — Salgótarjánban a régi bányakórház egyik épületét

4 jelölte ki a levéltári anyag elhelyezésére, a meghirdetett levéltár-igazgatói állást pedig 1968. január l-jétől Schneider Miklós töltötte be.

5 A megyei művelődési osztály felmérte az átszállítandó anyag mennyiségét, és megállapította, hogy mintegy 1150 ifm-nyi Írat vár áttelepítésre.

6 Már az előkészületek során világossá vált, hogy a levéltári célokra kialakított épület iratraktárai jórészt csak a Pest megyéből hazaszállított iratanyag megfelelő elhelyezésére lesznek elegendők,

7 tehát más megoldást kellett találni. Horváth István (volt megyei tanácselnök-helyettes, múzeumigazgató) a 2001-ben — Schneider Miklós halálának 20. évfordulója alkalmából — rendezett emlékülésen a balassagyarmati részleg 1974. január 2-án történő megnyitását úgy értékelte, hogy az Schneider Miklós „nem szűklátókörű szemléletének bizonyítéka."

8 Tény, hogy Schneider Miklós számos pozitív személyes tulajdonsága — szakmaszeretete, hagyománytisztelete — is hozzájárult a levéltári részleg létrehozásához. A körülményeket ismerve azonban vélhetően a racionális szükségszerűség játszott alapvető szerepet döntésének meghozatalában. Ezt a Nógrád Megyei Pártbizottság illetékes osztályának 1970-ben készült jelentése is alátámasztja, miszerint „a levéltári célokra átalakított épületben csak a Pest megyei Levéltárból hazahozott iratanyag elhelyezésére van lehetőség."

9 Az előzetes felmérések szerint az iratképzőknél kintlévő, mintegy 2000 ifm levéltárérett anyag elhelyezésére csak az új múzeum felépítése után lehet megoldást találni, amikor a levéltár szomszédságában lévő megüresedett épületet megkaphatja az intézmény.

10 Ismeretes, hogy a múzeum csak egy évtizeddel később kapott új székházat, ennyit azonban nem várhatott a kintlévő veszélyeztetett iratok levéltárba kerülése. A balassagyarmati részleg létrehozásánál a másik fontos tényező a város fogadókészsége volt. Schneider Miklós 1972 augusztusának végén küldte meg a városi tanács vezetőinek a fióklevéltár létesítéséről készített feljegyzését, amelyben a város jelentős történelmi múltjával, a várostörténeti kutatások kiszélesítésével, valamint a város 17. századig visszanyúló levéltári anyagának létével indokolta a levéltári részleg Balassagyarmaton elhelyezését, hozzátéve, hogy ez a megoldás egyúttal számottevően hozzájárulna a megyei levéltár férőhelyhiányának felszámolásához is. Az 1692-1956 között keletkezett mintegy 80-100 ifm-nyi iratanyag elhelyezésére minimálisan 40 m

2 alapterületű raktárhelyiségre és egy 20 m

2 alapterületű munkaszobára jelentette be igényét, azonban felhívta a figyelmet a kintlévőségek folyamatos beszállítására, amihez mintegy 80 m" raktárhelyiséget vett számításba. A munkaszoba 4 A földszintes épület 340 m\ alapterületen adott otthont a levéltárnak, öt iratraktárában 1200 ifm állványzatot építettek be. 5 Nógrád megye tanácsai, Í. m. 101. dok. 6 Schneider Miklós emlékezete — írások a Nógrád Megyei Levéltár 1967-es hazaköltöztetéséről. Salgótarján, 2001. (Adatok, Források és Tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból, 33.) 19. 7 1966-ban a megyei vezető szervek még a megyei múzeum, levéltár és könyvtár közös épületben való elhelyezését tervezték, azonban ez a beruházás, ilyen formában soha nem valósult meg. 8 Uo. Az előadó ezzel feltételezhetően a volt és az új megyeszékhely közötti — a megyében ekkor elevenen élő ellentétre — célzott. 9 Nógrád Megyei Levéltár (= NML) XXVIII 85 MSZMP Nógrád Megyei Bizottsága PMO 1970. 72. ő. e. 68