Levéltári Szemle, 54. (2004)

Levéltári Szemle, 54. (2004) 3. szám - Pataky Éva: A Péti Nitrogénművek Részvénytársaság szervezete, keletkezése és fejlődése a hadiipar tükrében / 47–56. o.

ti kutatólaboratórium \9A6-A1

. évi munkaterve. Ám ezekből is meglehetősen hű képet kaphatunk az ott folyó fontos, nemegyszer kiemelkedően magas fokú tudományos és ipari kutató munkákról. A második világháború a Péti Nitrogénművek Rt. gyártelepét sem kímélte, sőt rendkívül nagy károkat okozott. A telep 1944. június 14-én és július 14-én szenvedett nagyobb bombatámadást. Megsemmisült a központi laboratórium, a szintézis kapcsolóház, vele együtt a szintézis laboratórium, a pétisóraktár, a klórüzem, az olaj- és gáztartályok. A többi üzem gépi berendezései is súlyosan megrongálódtak. A laboratóriumokban őrzött kísérleti-műszaki leírások nagy része is a bombazáport követő tűz martalékává vált.

21 A központi kutatólaboratórium pótlására 1946-ban a budapesti Műegyetem Kémiai és Fizikai Tanszékén kaptak helyiségeket. A kutatólaboratórium is szervesen bekapcsolódott a vállalat újjáépítésébe. Talán nem lesz érdektelen vázolni a már említett munkaterv három fő csoportját: 1. Az organikus festékipar adott lehetőségeken belüli kiépítése, gyártási módszerek kidolgozása. 2. A nyersolaj feldolgozása, különös tekintettel a kenőolajok előállítására és finomítására a gyártelepen épülő kenőolaj gyárban. 3. Gáztisztító masszák feldolgozása, aktiválása, új gyártási anyagok vizsgálata. Az organikus festékipar kifejezés Magyarország szintetikus festékiparát jelentette, amelynek alapjait a központi kutatólaboratórium kísérleti technológiája alapján létesített B. naftol üzemükkel vetették meg. Műszaki vezetőségi értekezleteken határozták meg a kutatólaboratórium munkaterületeit és műszaki személyzetének munkakörét, pétfürdői és papkeszi ipartelepein a gyártási technológiákat.

22 A Pétfürdőn létesített nehézvegyipari központ alakulásáról, fejlődéséről, szervezetéről már szó esett, de hogy „kerül ide" Papkeszi, illetve Papkeszi községben Táborhely ipartelepi Ismét a Honvédelmi Minisztérium volt a háttérben. 124 404/eln. 1. c-1935. sz. rendeletével kémiai üzemek, „kémiai arzenál" létesítésére utasította a minisztérium a szakembereit, és a Honvéd Haditechnikai Intézetet. A táborhelyi üzemek műszaki terveit a Haditechnikai Intézet Gázvédelmi Laboratóriuma készítette el. A gyárak műszaki berendezését és pénzügyi adminisztrációját a Péti Nitrogén Műtrágyagyár Rt. kezelte.

23 A Honvédelmi Minisztérium és a péti gyár között megállapodás jött létre, hogy a klór- és az oxoltelepet „Pét" tartja üzemben. A „kémiai arzenál"-hoz pedig a mustárgáz- és a foszgéngáz üzem tartozott, és mint katonai intézmény működött. A Péten épült klór és kénklorid üzemet kincstári pénzből létesítették, de 1937 júniusában kötött szerződés alapján a két üzem minden térítés nélkül a Péti Nitrogén Műtrágyagyár Rt. tulajdonába került. Ellenszolgáltatásként a táborhelyi vegyi üzemeknek önköltségi áron szállította a kénklorürt. A kénklorür előállításánál nyert melléktermékek, pl. a 21 MOL Z 1543 12. d. Újjáépítési jelentés. 1947. augusztus 10. 22 MOL Z 1545 55. d. A szintézis üzem munkaköri leírása. 1939-1945. 23 MOL Z 1543 30. d. Mercur Műszaki és Vegyipari Rt. iratai. Papkeszi (táborhelyi) üzem telepítése. Magyar Királyi Honvédelmi Miniszter levele a Magyar Királyi Honvéd Haditechnikai Intézet parancsnokának. 1936. január 27. 53