Levéltári Szemle, 54. (2004)

Levéltári Szemle, 54. (2004) 3. szám - Pataky Éva: A Péti Nitrogénművek Részvénytársaság szervezete, keletkezése és fejlődése a hadiipar tükrében / 47–56. o.

PATAKY EVA A PÉTI NITROGÉNMŰVEK RÉSZVÉNYTÁRSASÁG SZERVEZETE, KELETKEZÉSE ÉS FEJLŐDÉSE A HADIIPAR TÜKRÉBEN A Péti Nitrogénművek Részvénytársaság szervezetének ismertetése előtt fontos keletkezésének előzményeit, körülményeit is megismerni ahhoz, hogy megértsük miért is nevezik Pétét a magyarországi nehézvegyipar bölcsőjének. Fontosak az előzmények azért is, mert építése, működése, sőt szervezete hosszú időn keresztül szorosan összekapcsolódott a Nitrokémia Ipartelepek Rt., a Magyar Ammóniagyár Rt., a Magyar Szénkéneggyár Rt. és a Magyar Hydrobenzin Rt. tevékenységével. A nitrogénipar a 20. században született a fizikusok, kémikusok kutatómunkájának és a műszaki szakemberek együttműködésének eredményeként. Sokáig tartott, amíg a kémia a levegő nitrogénjét az ipar és a mezőgazdaság szolgálatába tudta állítani. A levegő nitrogénjének megkötésére irányuló törekvések közül talán az ammóniaszintézis a legnagyobb jelentőségű. A hidrogén és nitrogén egyesítése lehetővé tette a robbanószerek gyártásához szükséges ammónitrát és salétromsav olcsó tömeggyártását, valamint az ammónitrátból készített műtrágyák előállítását. Ez az iparág a korszerű nehézvegyipar egyik alappillére. Az első világháború után, a világ gazdaságilag fejlett országaiban megindult az ammónia- és a salétromsavgyártás. Itt kell megemlíteni, hogy Magyarországon, Erdélyben már az első világháború idején létesítettek egy kalciumciánamid üzemet Dicsőszentmártonban. Ez kezdetben csak műtrágyát állított elő, majd a háborús készülődés jegyében ammóniát is. A tervek szerint az ammónia salétromsavvá történő oxidációját Magyaróváron végezték volna. Az úgynevezett Hindenburg-program keretében építettek egy gyárat, amelyet felszereltek a szükséges savtornyokkal, hatalmas autoklávokkal, de az üzem beindítására nem került sor, mivel a technika, a műszaki eljárások fejlődése újabb, modernebb gyár felépítését tették szükségessé. A magyaróvári gyár korszerűsítése nem volt rentábilis.

1 Célszerűbbnek látszott hadászatilag is alkalmasabb helyen modern nehézvegyipari centrumot kialakítani. A választás a Veszprém megyei Pétfürdőre esett, mivel itt több fontos szempont együtt volt: a már meglévő vasútvonal, a Pét-patak termális vize, amely télen is kielégítette a gyártelep vízigényét, a várpalotai lignit előfordulásának közelsége, a műtrágyagyártáshoz használt mészkőbánya. A Péti Nitrogén Műtrágyagyár Rt. és a Magyar Ammóniagyár Rt. egy időben, 1930-ban alakult az 1928. július 28-i és az 1930. július 11-i minisztertanácsi határozatok alapján. A minisztertanácsi előterjesztésekben, szerződésekben „A" és „B" gyárként említik a részvénytársaságokat. Alapításukat három éven át tartó, gondos, gazdasági és műszaki szervező- és kutatómunka előzte meg. Két döntő tényező játszott nagy szerepet: egyik tényező az állami, honvédelmi érdek volt, amely idegen tőkétől mentesen, állami gyárban akarta előállítani azokat a hadi- és az 1 Magyar Országos Levéltár (= MOL) Z 1543 Péti Nitrogénmüvek Rt. Titkárság (= Z 1543) 19. d. Állami üzemek adatszolgáltatása a Magyar Királyi Iparügyi Miniszter részére. 47