Levéltári Szemle, 54. (2004)

Levéltári Szemle, 54. (2004) 3. szám - Körösmezei András: Bláthy Ottó Titusz működése a Ganz Villamossági Gyárban / 38–46. o.

magát, ami komoly konkurenciát jelentett más cégek számára mind Magyarország határain belül, mind az Osztrák-Magyar Monarchiában. Erre a helyzetre világít rá egy, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank által 1911-ben

15 készített memorandum

16 is, amely a Magyar Általános Hitelbank elektromossági konszernjében lévő villamossági vállalatokkal való együttműködésről szól. E dokumentumban felvetődik a lehetősége annak, hogy a Ganz-tröszt és a Ganz Villamossági Rt. a jövőben várhatóan közösen létre fog hozni egy lámpagyárat Magyarországon, mivel a legtöbb magyarországi nagyváros elektromos művének részvényeit a Ganz-tröszt és a Ganz Villamossági Rt. birtokolja, és ezeket az elektromos műveket a Ganz-gyárnak kell ellátni lámpákkal. A memorandum tanúsága szerint a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank e lámpagyár létrehozásában ellenérdekelt volt. A két világháború között a hazai számlálógyártásra szakosodott üzemek kartellbe tömörültek. Az 1926-ban létrejött Magyar Elektromos Számláló Szövetség tagjai az alábbi vállalatok voltak:

17 • Áron H. Mérőkészülékek Gyára Rt., Bp. • „Danubia" Légszeszmű, Világítási és Mérőkészülékek Gyár Rt., Bp. • Engel Károly Elektromos Készülékek és Anyagok Gyára Rt., Bp. • Ganz-féle Villamossági Rt., Bp. • Magyar Siemens-Schuckert Művek Villamossági Rt., Bp. • Unió Magyar Villamossági Rt., Bp. A szövetség tagjai számára előírták, hogy a számlálóikat milyen feltételek mellett és milyen áron adhatják el, továbbá minden gyártmány esetében meghatározták azt a minimális eladási árat, amely alatt tilos volt piacra dobni az adott készüléket. Ha ez mégis megtörtént, akkor a készülék árának a tízszerese volt a bírság. Az elhasznált készülékeket nem lehetett ingyen kicserélni, csak azokat a készülékeket, amelyek gyártási hibával kerültek eladásra. A Ganz villamossági gyára először 1930-ban kezdte gyártani a fékezett indítású, úgynevezett visszatérítő számlálókat. E szabadalmat Reich Ernő, az Engel Károly Elektromos Készülékek és Anyagok Gyára Rt. főmérnöke jelentette be

18 1930 márciusában, majd a rákövetkező év januárjában hirdették ki. A Ganz-gyár azonban körülbelül 2000 darab olyan számláló készüléket gyártott, amely a Reich-féle szabadalom felhasználásával készült. Erre 1935-ben derült erre fény. Ekkor Reichék óvást nyújtottak be a Ganz-gyár ellen a szabadalom megsértése miatt. A pert meg is nyerte a felperes, így a Ganz-gyárnak kártérítést kellett fizetnie. Maga Bláthy is beismerte, hogy a „Reich szabadalom, sajnos, jó", így a Ganz-gyár kénytelen volt azt megvásárolni. 1929-ben a Ganz és Társa Danubius Gép-, Waggon- és Hajógyár Rt. ismét egyesült az 1906-ban ideiglenesen önállósult Ganz Villamossági Rt-vel; a Ganz-gyár ekkor vette 15 A Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyár Rt. valamint a Danubius Hajó- és Gépgyár Rt. összeolvadásának évében. 16 MOL Z 40 Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Rt. Projektumok. 26. cs. 481. t. 1-6. 17 KOROKNAI ÁKOS: Újabb adatok a számlálógyártás történetéhez. Ganz Villamos Mérőműszer, 1974. május 27. 5. 18 Uo.6. 44