Levéltári Szemle, 54. (2004)

Levéltári Szemle, 54. (2004) 3. szám - Farkas József: A gödöllői koronauradalom felügyelete és igazgatása a dualizmus idején / 20–37. o.

hoztak létre. A baromfitenyésztéshez, a méhészethez, a tejgazdasághoz szakiskola is párosult, kísérleti állomások települtek stb. Nem véletlen, hogy ezen a téren úttörő munkát megindító Deininger a minisztériumba került, és 1898-tól a Ménesbirtokok és Gödöllői Koronauradalom Ügyosztály főigazgató-helyettese, majd 1900-től főigazgatója lett 1914-ig. A birtokok tehát együttesen egy főigazgató alá kerültek, az egyes birtokok élén pedig továbbra is igazgatók álltak. Gödöllőn Deiningert Nick Ede váltotta. Ez az átszervezés a birtokokon lévő méneseket nem érintette, hanem egy rendkívül bonyolult felügyeleti rendszer maradt érvényben, amelyben a közös hadügyminisztérium is komoly szerepet játszott. Az átszervezés az egyes uradalmak igazgatását lényegében nem érintette, csupán, mint Gödöllőn is, új tisztek és tanárok belépését jelentette (pl.: méhészet stb.) A 20 század elején a földművelési felügyelet új rendszere működőképesnek bizonyult, csupán kisebb változások történtek a háborúig mind a gazdászat, mind az erdészet területén. A várkapitánysággal és a vadászati hivatallal is konszolidált együttműködési kapcsolat alakult ki. Csökkentette a gondokat az is, hogy Ferenc József és kísérete Erzsébet királyné halála után (1898) ritkábban és kevesebbet időzött Gödöllőn. IV. Károly király megjelenése már az összeomlás időszakát jelezte, Böhm Vilmos hadügyi népbiztos kastélybeli tartózkodása és lovaglásai pedig már végképp nem tartoznak az itt tárgyalt témához. 37