Levéltári Szemle, 54. (2004)

Levéltári Szemle, 54. (2004) 3. szám - Farkas József: A gödöllői koronauradalom felügyelete és igazgatása a dualizmus idején / 20–37. o.

Erdészeti felügyelet és igazgatás 1874-1880 között PÖudvamiestcri Hivatal király Vadászali Hivatal I I Várkapilátiyság Pénzügyminiszter Erdészeti osztály Gazdászati és Erdészeti Számvevőség Gödöllői Erdőhivatal Óbudai Jószágigazgatóság Erdögondnokságok Az Óbudai Államjavak Igazgatósága már a két jószágigazgatóság egyesítése előtt is bővelkedett a javakban, valójában pedig nem egyesítés történt, hanem a gödöllői uradalmat Óbudához csatolták. Ezzel a felügyeleti szervek száma tovább nőtt, egy alig áttekinthető igazgatás jött létre. Korábban az óbudai jószágigazgatóság bázisát az óbuda-visegrádi koronauradalom alkotta, ehhez csatolták hozzá korábban s szolnoki koronauradalmat, majd a gödöllőit. Ezt később a koronauradalmak egész sora követte, mint a besztercebányai, sóvári stb.

4 Gödöllő kivételével ezek zöme bérlők kezén volt, a felügyeletük kevesebb gondot okozott. Az óbudait azért is nevezték államjavak igazgatóságának, mert egy sor pesti és budai, állami javakat képező birtok tartozott ide. Ilyen volt a budai Lukács-fürdő , a Nádorkert, az óbudai Gyársziget, a pesti Vizafogó telek és 1871-től az újpesti kikötő és hajógyár. A kikötőt Pick Márk és Klein Lipót bérelte. Ezeknek az egyéb államjavaknak a felügyeletét a jószágigazgatóság számtartói hivatala látta el. Az óbudai jószágigazgatóság iratai töredékesek, ezért a felügyelete alá tartozó összes bérbe adott kincstári birtok működtetése belőlük nem ismerhető meg. 31