Levéltári Szemle, 54. (2004)

Levéltári Szemle, 54. (2004) 3. szám - Farkas József: A gödöllői koronauradalom felügyelete és igazgatása a dualizmus idején / 20–37. o.

Az uradalom igazgatása 1867-1868-ban Pénzügyminiszter Lónyay Menyhért Magyar Királyi Pénzügyi Felügyelőség (Buda) Tiszttartói hivatala Kalmár Ferdinánd tiszttartó Peterdy Gábor gazdasági tanácsos Oazdászati osztály A gödöllői koronauradalom Szám tartói hivatala Sörüs Károly számtartó Mérnöki hivatala Orbay Dénes mérnök Uradalmi Ügyészség Bartal János ügyvéd Erdőmestert Hivatala Dittrich Lajos erdőmester Erdőcondnokságok Ez az irányítási és igazgatási rendszer nem vált be, elsősorban azért nem, mivel a pénzügyi felügyelet nem tudott megbirkózni a számára kijelölt feladatokkal. Ennek döntő oka volt a mezőgazdasági ismeretek hiánya, ezért a gödöllői uradalmat az óbudai uradalom, azaz a Magyar Királyi Államjavak Igazgatósága jószágigazgatósága alá vonták. Az óbudai jószágigazgatóság kezelése alá számos kincstári vagyon tartozott. Ennek csak egyik része volt az óbudai és a visegrádi uradalom, amelyek közvetlen működtetése Hegedűs Ferenc tiszttartó feladata volt Farkas János jószágigazgató irányítása mellett. Ő kapta meg ehhez az egész gödöllői uradalmat is. Gödöllőn ezzel megszűnt a tiszttartói hivatal, majd az ügyészség is, mivel a jószágigazgató Bartalt Óbudára rendelte be. Továbbra is folytatódott azonban az erdészet önállósulása. Az erdőmesteri hivatal helyett Erdőhivatal működött tovább. A belső felállás nem változott, de a hivatal közvetlenül Farkas János jószágigazgató alá tartozott. Ez az állapot sem élt tovább egy évnél. Ennek az volt az oka, hogy az uralkodó és családja nagyon megszerette Gödöllőt, egyre többet időztek itt, az uradalom pedig ehhez nem volt „méltó". Benyomásairól Ferenc József hivatalosan sosem beszélt, de szűk körű gödöllői beszélgetéseinek hírei eljutottak a pénzügyi kormányzathoz. Megértek a feltételek egy önálló jószágigazgató kinevezéséhez, aki helyben lakik, és valódi házigazdája lehet az uradalomnak. Az új, egyben az első gödöllői jószágigazgató, Beniczky Ferenc 1869. szeptember 18-án letette a hivatali esküt, majd átvette az uradalom irányítását. Beniczky élvezte Lónyay pénzügyminiszter bizalmát, akitől terveihez támogatási ígéretet kapott. Az új jószágigazgató tervei között a gazdaság korszerűsítése, a gazdálkodás szakszerűségének növelése, az egész gazdaság uralkodó fogadásához méltó kicsinosítása szerepelt. A közvetlen pénzügyi felügyelet pedig a gazdaság jövedelmezőségének erőteljes növelését várta a helyben letelepedő jószágigazgatótól. Ám e két elképzelés csak hosszú 24