Levéltári Szemle, 54. (2004)

Levéltári Szemle, 54. (2004) 3. szám - Tánczos-Szabó Ágota: A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárának népbírósági fondjai / 14–19. o.

A nyilas és más fasiszta pártok és egyesületek tagjai ellen lefolytatott perek a Kecskeméti Népbíróság ügyeinek több mint negyedét, a másik két népbíróság ügyeinek 1010%-át alkotják. A feltételezett egykori taglétszámokhoz képest meglehetősen kevés eljárás magyarázata, hogy a népbírósági rendeletek alkotói csak az aktív tagságot és a vezető tevékenységet találták büntetendőnek. így míg a volksbundisták egyszerű tagság miatt is félévi börtönt, öt év politikai jogoktól való eltiltást és vagyonelkobzást szenvedtek el, az ún. kisnyilasok tömegeit nem érte bántódás sem személyükben, sem tulajdonukban, és korlátozás nélkül léphettek be a különböző demokratikus pártokba 1945ben. A Volksbundhoz hasonlóan az egykori szélsőjobboldali szervezetekről is meglehetősen kevés iratanyag maradt levéltárunkban, a népbírósági tárgyalásokon még emlegetett tagállományi könyvek és listák nem maradtak ránk. Tárgyalási jegyzőkönyvekben, vallomásokban azonban több nyilaskeresztes és egyéb fasiszta párt alapítás évére, vezetők és tagok neveire, taglétszámokra bukkanhatunk. Megmaradt pl. az egyik 1945. évi per mellékleteként az alpári nyilas párt tagnévsora; a Magyar Megújhodás Pártja kalocsai szervezetének pontos taglétszáma, a Baross Szövetség különböző városi csoportjainak megalakulása, a tagok száma, nevek, a csoportok tevékenysége, zsidó kereskedők elleni intézkedéseik stb. Megtudhatjuk, milyen lapokat olvastak a bajai ládagyár „nyilas soron" dolgozó munkásai, mely községekben járt és tartott előadást Szálasi Ferenc, hogyan zajlott le a nyilas hatalomátvétel Kalocsán, Baján. Pártigazolványok, belépési nyilatkozatok, szolgálati jegyek, nyilas dalocskák és versek; nyilas szervezetek pecsétjeivel ellátott levelek, körrendeletek, megbízólevelek, járási szolgabíróknak címzett kérelmek (pl. karácsonyfa-ünnepély rendezése vagy új párthelyiség tárgyában) találhatók a periratok között — aprócska mozaikok a '40-es évek történelméből. Halálos ítéletek csak a Kecskeméti Népbíróságon születtek, közülük hármat zsidóellenes bűncselekményekkel: budapesti nyilas razziákban való részvétellel, tömeggyilkosságokkal megvádolt fiatal férfiak ellen hozott a népbíróság. Antiszemita megnyilvánulások, besúgás (zsidó személyek feljelentése a Gestapónál), zsidó üzletek igénylése, munkaszolgálatosok kínzása, zsidó vagyon elleni bűncselekmények, diszkriminatív közigazgatási intézkedések végrehajtása stb. miatt tömegével indultak bűnvádi eljárások a deportálásból hazatért zsidók feljelentései alapján. A perbe fogott orvosok, mérnökök, keretlegények aktáiban az egykori — pl. az abonyi, a kalocsai, a bácsalmási és a kiskőrösi — gettókkal kapcsolatos, az elhelyezésre, a létszámra, a higiéniai és élelmezési viszonyokra, egyes esetekben a deportálási útvonalakra és időpontokra vonatkozó adatokat is találhatunk. Egy 1945. évi per dossziéjából apró papírdarab hullott ki: a kiskunfélegyházi gettó vázlatos rajza utcanevekkel, zsidócsillagokkal. A „demokráciaellenes hírverés" a népbírósági perekben gyakorta szereplő vádpont. E bűncselekmény nem teljesen egzakt módon megfogalmazott törvényi tényállása alkalmas volt mind a német győzelmet hirdetőknek, Szálasi dicsérőinek; mind a szovjet Vörös Hadsereg, Sztálin, a kommunista párt vagy a demokratikus rendőrség bírálóinak, illetve a földosztás és a beszolgáltatás ellenzőinek felelősségre vonására. Egy keceli földműves aktájában olvashatjuk, hogy a vádlott — amiatti elkeseredésében, hogy kóborló orosz katonák előző nap vitték el „egyetlen vagyonkáját: két tehenét és két disznóját" — jól beborozott, és a kisgazdagyűlésen egybegyűltek előtt a következőket mondta: „... sok orosz jön, azok mindenünket elviszik ...", „Kelet felől nem jó szél fúj, mert 18