Levéltári Szemle, 54. (2004)

Levéltári Szemle, 54. (2004) 2. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Csala Rita: A Gyulafehérvári érseki és Főkáptalani Levéltár története és mai állapota / 60–66. o.

is feltüntetik az iraton. A jelenleg is használt 39 ügycsoportba a következők sorolandók: a Szentszékkel (1. csoport), az állami szervekkel (35. csoport) folytatott levélváltások, a papok jogállásával (7-15. csoport) és az egyes egyházközségekkel kapcsolatos iratok (32-33. csoport), a hittudományi főiskolára (6. csoport), a katolikus iskolákra (17-19., illetve 21. csoport), az egyházi épületekre (30. csoport), a különböző ájtatosságokra (23. csoport) stb. vonatkozó iratok. A hivatalos irattermelés irattárba, majd levéltárba kerülésével ez az iratsorozat folyamatosan bővül. A gyulafehérvári káptalani (hiteleshelyi) levéltár A Szent Mihályról nevezett gyulafehérvári székeskáptalan alapítását és szervezését Szent Lászlónak tulajdonítja a történetírás. A Marostól délre eső területek hivatali ügyeinek intézésével és közjegyzői teendőinek elvégzésével a gyulafehérvári káptalant bízta meg László király, és ez évszázadokon keresztül hiteleshelyként működött. Közhitelű okleveleket készítettek, adtak ki itt és fogadtak el megőrzésre. Sajnos a káptalani levéltár legrégebbi okmányainak nagyobb része elpusztult a történelem folyamán.

5 1241-ben, a tatárjáráskor felégették,

6 1277-ben a szászok támadásai, a 16. századtól pedig a fejedelmi belharcok miatt semmisült meg sok irat. 1600-160l-ben Mihály vajda ostroma,

7 1603-ban Székely Mózes és Bethlen Gábor ütközete, 1658-ban és 1661-ben

8 a tatármongol betörés, 1758-ban a székesegyház tetőzetének és tornyának véletlenszerű kigyulladása, 1848/-849-ben a magyar szabadságharc, majd a 20. században a világháborúk során tűnt el sok okmány.

9 Magyarországon a római katolikus káptalanok és konventek voltak a hiteleshelyek (lóca credibilia vagy lóca authentica), ezek közhitelű pecséttel (sigillum authenticum) és országos levéltárral rendelkeztek. A hiteleshelyeknek a törvénykezési eljárásokban is nagy jelentőségük volt. Bizonyos jogcselekmények csakis a hiteleshely közbenjárásával történhettek, így a birtokba iktatás (statutio) is. Törvénykezési hivatásuk idővel megszűnt, de országos levéltáraikkal nagy érdemeket szereztek. A Magyar Országos Levéltár (Diplomatarium: DL) elsősorban a hiteleshelyek oklevélanyagának köszönheti európai hírét. A történelmi Erdély területén két hiteleshely létezett: a gyulafehérvári székeskáptalan és a kolozsmonostori konvent. Az 1556. évi szekularizáció során meg5 A káptalan első, fennmaradt regisztrumtöredékéhez 1.: GYÖRKKY GYÖRGY: Gyulafehérvár kezdetei, neve és káptalanjának registruma. Századok. 117. (1983.) 5. sz., 1116-1134.; MARTON JÓZSEF: Az erdélyi (gyulafehérvári) egyházmegye története. Gyulafehérvár, 1993. 21. 6 GyÉFKL Canonica Visitationes. A gyulafehérvári székesegyház és káptalan vizitációja, 1821. 7 A mag)>ar levéltártörténet kronológiája J000-2000. Szerk: DÓKA KLÁRA-MÜLLER VERONIKA-RÉFI OSZKÓ MAGDOLNA. Bp., 2000. 69.; Giorgio Basta császári hadvezér és Vitéz Mihály katonái nagy pusztítást vittek véghez Nagyenyeden és Gyulafehérváron, feltörték a fejedelmi levéltárat, karddal összevagdalták az iratokat, egy részét pedig magukkal hurcolták. " Uo. 76. 9 Schematismus Venerabilis Cleri Dioecesis Transsylvaniensis. Gyulafehérvár, 1882. 12.; LÉSTYÁN FERENC: A gyulafehérvári római katolikus megyéspüspökség. Erdélyi egyházaink évszázadai. Bukarest, 1992, 11-12. 10 A Pallas Nagy Lexikona. I. köt., Bp., 1895. 248.; BÓNIS GYÖRGY: A közhitelesség szervei Magyarországon és a magyar hiteleshelyi levéltárak. Levéltári Szemle, 16. (1966.) 2. sz. 125-126. 61