Levéltári Szemle, 54. (2004)

Levéltári Szemle, 54. (2004) 2. szám - Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület jogszolgáltatása / 15–33. o.

Az ITSZ a Jászkun Kerületben is visszaállította az 1848 előtti bíróságokat. Legfőbb bírói fórumuk ismét a Hétszemélyes Tábla lett, ahol a jászkunok kérelmére ügyeiket egy jászkun jogban jártas személy képviselte. A kerületi jogszolgáltatás átalakításában a következő jelentős lépés az 1868. évi LIV. te. volt, amely kimondta az állampolgárok törvény előtti egyenlőségét és a nemesi előjogok eltörlését. Elvetette az ITSZ-t, megszüntette az 1848 előttinek megfelelő törvénykezési helyzetet.

73 A törvény megszüntette a Jászkun Kerület kapitányi törvényszékeit. A kerületi polgári törvényszék másodfokú hatáskörét 1869. június 1-től a Királyi ítélőtábla vette át. A Jászkun Kerületben ezentúl csak elsőfokú bíróságok működtek a törvényben engedélyezett ügyekben. Elsőfolyamodású bíróság lett: • a városi bíró vagy helyettese, aki sommás ügyekben ítélhetett, • a városi törvényszék, amely a főbíró, vagy a legidősebb tanácsnok elnökletével legalább három jogtudó tanácsnok jelenlétében ítélkezhetett, telekkönyvi és polgári ügyekben. Itt tárgyalták a csődbírósági ügyeket is, • a Jászkun Kerület Törvényszéke a válóperek és a fenyítőperek elsőfokú bírósága lett. Másodfokon mindhárom bíróságtól a Királyi ítélőtáblához, harmadfokon a Hétszemélyes Táblához fellebbezhettek. A következő lépést a polgári átalakulásban az 1869. évi IV. te. jelentette, amely elválasztotta az igazságszolgáltatást a közigazgatástól. A törvény megszüntette a bírák önkormányzati választását, ami komoly ellenszenvet váltott ki a kerületben, ahol önkormányzati jogaik csorbítását látták az intézkedésben. Az autonómia újabb csorbítása feletti keserűség elfedte a bírói függetlenség megteremtésének jelentőségét. Hamarosan felbomlott a Jászkun Kerület jogszolgáltatási egysége is. Az 1871. évi XXXI. te. és az 1871. évi XXXII. te. az első folyamodású törvényszékekről és elsőbíróságokról, a királyi törvényszékek és járásbíróságok létesítéséről rendelkezett. Megkezdődött a községek versengése a bíróságok megszerzéséért. A királyi törvényszékek, mint társasbíróságok a korábbi törvényhatósági társasbíróságok helyébe léptek. A kerületben átvették mindazokat az ügyeket, amelyek korábban a Jászkun Kerület törvényszéke elé tartoztak. Ezek a törvényszékek kapták meg a telekkönyvi hatóság jogkörét, de a feladatot a törvényszék mellett létesített telekhivatal végezte. A jászkun földtulajdon polgárosítása és a tagosítások hatalmas tömegű birtokváltozást okoztak, ezért különösen fontos volt, hogy a kerületen belül legyenek olyan bíróságok, amelyek a telekkönyvi hatósági feladatokat ellátják. 1872-ben igazságügy-miniszteri rendelettel országosan 31 bíróság kapott telekkönyvi hatósági jogot. Az igazságügy-miniszter külön engedélyezte a félegyházi kir. járásbíróságnak, a kunszentmiklósi kir. járásbíróságnak és a kisújszállási kir. járásbíróságnak, hogy saját járásában a telekkönyvi hatóságot gyakorolja. Az új bíróságok 1872. január 1én kezdték meg működésüket, ugyanekkor megszűnt a Jászkun Kerület törvényszéke. A legfőbb bírói jogkört a Magyar Királyi Kúria gyakorolta. 72 Részletezését I.: BÁNKlNÉ MOLNÁR E.: A Bács-Kiskun megyei Levéltár, i. m. 68-69. 73 BÁNKlNÉ MOLNÁR E.: A Bács-Kiskun megyei Levéltár, i. m. 32