Levéltári Szemle, 54. (2004)
Levéltári Szemle, 54. (2004) 2. szám - Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület jogszolgáltatása / 15–33. o.
kák elosztásáról, az építkezésekről, a lakhatás feltételeiről. A szabályozás a közösségi és a magánéletre egyaránt kiterjedt. Megszabták a különböző társadalmi rétegbe tartozók viseletét, a pipázás helyszínét, a társas szórakozás időbeli korlátjait. Helyi szabályok tartották megkívánt mederben a lakodalmakat, a temetéseket és gondoskodtak a megélhetéshez szükséges munkavégzés rendjének megtartásáról. A helyi bíróság komplex hatásköre, amint már említettük, kiterjedt a tékozlástól mentes egyéni életvitel megtartatására. Ennek szellemében tilalmazták a dorbézolásba hajló juhtorok tartását, szabályozták a kocsmai nyitva tartást, az esti harangszó utáni kimaradást. A határközösségben folytatott földművelés és állattartás nagyon pontos és részletes koordinációt kívánt. Ezért szigorú büntetést kapott, aki nem tartotta be a megszabott rendet. A Jászkun Kerület „falutörvényeit" senki nem gyűjtötte össze, amint a székelyek vonatkozásában Imreh István tette. 53 A jászkun települések nem vezettek helyi statútumaikról jegyzéket, nem tartottak külön „törvénykönyvet", a hozott statútum-erejű határozatokat a testületi jegyzőkönyvek bejegyzései őrzik. A bíráskodási gyakorlatban statútumaikra támaszkodtak a vétek megállapításakor és a büntetés kiszabásában. A számtalan büntetőjogi következményt kilátásba helyező szabályozásból példaként emelünk ide néhányat. 1752-ben Félegyházán statútumot fogadtak el a falu életének szabályozására. Megszabták, hogy ha ezentúl valaki házat épít hír nélkül, büntetése hat forint legyen, földnélküli házat egyáltalán nem építhet, de ha mégis épít, az a hat forint büntetésen túl lerontasson. A rendszabás a zsellérnek megtiltotta az istálló építését és kimondta; aki más ember lakosát és zsellérit bíró híre nélkül befogadja, három forint büntetést fizessen. 54 A tanács határozta meg, hogy aki a sáskairtásra megszabott közmunkára — a sáskatojások összeszedésére — nem jelenik meg, 12 forintra vagy 24 pálcára büntetendő. 55 A tilos helyen pipázás büntetése egy forint volt. 56 1771-ban már sokadszor hirdették ki, hogy aki a vermét — gabonás verem — nyitva hagyja, büntetése egy forint legyen. 57 A generális congregatio szintén számtalan szabályt alkotott. 1782-ben a ruhavarrást szabályozta: „posztóból, flanelból, szőrből, selyemből is szoknyát és laiblit varrni nem szabad asszonyoknak és kontároknak mások számára, ellenben minden fejér gyolts vagy vászonybúl mind Laiblit mind szoknyát meg engedtetik akárkinek is hogy varrhasson és készíthessen másnak a részire." 58 1800-ban 24 óra áristom büntetést helyeztek kilátásba „Mindennemű Dobzódások, rendetlen vendégeskedések Halotti Torok és Juh Lagzi vagy tor tartások" esetére. 59 Ha valaki szomszédjának barázdáját elszántaná, „s a' szerint a maga birtokát szaporítaná", annak „első esetben 12 forint, többszöri gyakorlásban pedig mindég kétszeres büntetés rendeltetik a' költségeknek meg térítése mellett; mely büntetések testi büntetéssé is fognak a környül állásokra nézve változtatni" 60 — hirdették Jászberényben a vasárnapi publikáción 1800 decemberében. Ugyanez a publikációs lajstrom őrizte meg a tűzvédelmet szolgáló disznóvágási szabályozást: „Sertéssel senki a városban, avagy Kertek 53 IMREH ISTVÁN: A rendtartó székely falu. Bukarest, 1973. 54 BKMÖL Kf. lt. Prot. 1. 49/1752. 55 BKMÖL Kf. lt. Lad. 27. cs. 12. sz. 13/é. n. 56 BKMÖL Kf. lt. No. 8. Caps. 2. Fasc. 4. No 4/1793-94. 57 BKMÖL Kf. lt. Prot. Pol. 4. p. 396. 58 SZML JK Fasc. 1. No. 1984./1795. évi jegyzőkönyvben megismétlik a rendelkezést. 59 SZML Jászberény lt. Publikációk 1797-1816. 28