Levéltári Szemle, 53. (2003)

Levéltári Szemle, 53. (2003) 4. szám - DOKUMENTUM - Cserna Anna: A kedves "Oncli": Szeniczey Cecília visszaemlékezése Deák Ferencről, 1903 / 29–41. o.

költségeit éppen csak fedezte a főleg a jobbágyok pénzbeli és természetbeni szolgáltatásaiból, kisebb hányadban a majorságokból és a haszonvételekből származó jövedelem. Deák Ferencnek ebbéli ismereteit hasznosítva sikerült a paksi problémákat áthidalnia. Kapcsolatuk Jozefával a távolság ellenére mindig bensőséges maradt, amely a testvéri segítségnyújtást követően tovább mélyült. Ugyan kevéssé dokumentált, de kölcsönösen látogatták egymást a későbbiekben is. Antal 1842-ben történt halála után Jozefa még gyakrabban megfordult Kehidán, 1852-ig pedig a kényszerű családi közös gazdálkodás is összetartotta a testvéreket. A jobbágyfelszabadítás, majd az úrbéri kárpótlás után az anyagi nehézségek állandósultak, ezért a zalai birtokokat egyenlő arányban megosztották a három Deák testvér között. Jozefa és Ferenc a kehidai, koppányi és kusíányi 40-40 ezer forint értékű részüket továbbra is együtt kezelték, de egy évvel később Jozefa gyermekei — anyjuk halála miatt — újabb birtokosztályt kezdeményeztek. Ám anyagi helyzetük az anyai örökrész és a paksi birtoktestek birtokában sem stabilizálódott, a nagyszülői középbirtokos lét a leszármazottak számára csupán a múlt emléke maradt. Ám Deák Ferenc azon döntésével, hogy eladja a család számára egykor oly sokat jelentő zalai jussot, némiképp hozzájárult a tolnai rokonság egzisztencia-építéséhez is. Gyermektelenül elhalt Klára nővérének reá szállott örökrészéből is juttatott Jozefa hat gyermekének

11

, akikkel a rokonságot fenntartotta és ápolta. Nővére Katalin lányánál lakott, így paksi látogatásai alkalmával természetesnek tűnt, hogy unokahúgánál és családjánál szálljon meg, aki a helybeli, közbirtokos családból származó Szeniczey Ferenccel lépett házasságra. Szeniczey Ferenc Nyitrából származó elődei nem tartoztak a megyei elit, a megyei közéletben szerepet játszó famíliák közé,

12 nevük 1760 körül bukkan fel először a megyei iratokban.

13 Múltjukat és a paksi közbirtokosságba jutásuk útját csak részben ismerjük. A 19. sz. fordulójáról Szeniczey Bárány Pál említhető meg, aki több jómódú megyei család ügyvédjeként szerepelt. Már paksi birtokosként kérte 1820-ban a Bárány név helyett a Szeniczey név használatát.

14 Utódai már biztos háttérből indulhattak el pályájukon, Szeniczey Ferenc viszonylag kiegyensúlyozott életet tudott biztosítani felesége és gyermekei számára. A Szeniczey család a népes gyerekhaddal közel állt Deák „Oncli" szívéhez.

15 Körükben Jozefa halálát követően is igen kellemes napokat töltött. Szeniczey Cecíliát ezeknek „az aranjuezi szép napoknak" a krónikásaként kell megemlíteni. A visszaemlékezés aktualitását Deák Ferenc születésének 100. évfordulója adta. 1903-ban a Deák-kultusz jegyében az egész országban tanulmányok, cikkek sokasága készült. Tolnában Csapó Vilmos tengelici birtokos-irodalmár — Nedeczky-xonalon távoli rokon " MOLNÁR A.: Deák Ferenc birtokai, i. m. 61-71. Deák Jozefa gyermekei: Nedeczky Lajosné Emma (18131857), Szeniczey Ferencné Katalin (1821-1896), Zsigmond (1817-1882), Molnár Ferencné Anna Mária (1814-???), Edvárd (1816-1880), Vince (1825-???). A fiatalon elhunyt Szeniczey Gusztávné Eleonórának (1821-1839 nem volt gyermeke. TMÖL Csapó család iratai (= Csapó cs. ir.) Rokon családok iratai. (R. cs. ir.) 17. pali. 12 KEMPELEN BÉLA: Magyar Nemes Családok. I. köt., Bp., 1911, 377. 13 1765. július 15. a nemesség kihirdetésének időpontja. TMÖL Ki. Kjkv. 453. 14 TMÖL Ki. Kjkv. 2774/1841.; TMÖL Ö 545 Nemesi összeírás. Szeniczey Ferenc javai; GLÓSZ J.: i. m. 18. 15 A Szeniczey gyerekek: Ödön (1838-???), Balassa Istvánné Jozefa (1840-???), Cecília (1842-???), Daróczy Tamásné Stefánia (1846-???), Vigyázó Rezsőné Friderika (1849-???), Ákos (1858-???). TMÖL Csapó cs. ir. R. cs. ir. 17. pali. 31