Levéltári Szemle, 53. (2003)

Levéltári Szemle, 53. (2003) 1. szám - JELENTÉSEK, BESZÁMOLÓK - Lakos János: Jelentés a levéltári szakfelügyelet 2002. évi működéséről és ellenőrzési tapasztalatairól / 62–73. o.

Győri Levéltárában nem végezhettük el a felmérést a levéltár működésének „szünetelése" miatt) a fő jellemzők az alábbiakban foglalhatóak össze. A legtöbb számítógép (115, ebből 11 szerver, 65 CD-ROM meghajtóval/multimédiás képességgel) a BFL-ben, a legkevesebb (7, ebből 1 szerver, 7 CD-ROM meghajtóval, 1 multimédiás képességgel) a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárban volt. A gépek tekintélyes hányada régi, elavult berendezés. A nyomtatókról nagyjából ugyanez mondható el. Szkennert 17, digitális fényképezőgépet, kamerát 8 intézményben használtak. Belső hálózat valamennyi levéltárban kiépült, a Borsod-AbaújZemplén (BAZ) Megyei és a Pest Megyei Levéltárban azonban csak a központi épületben, a többi telephelyen nem. Általános lett a nagyterületi hálózatra, az Internetre kapcsolódás, ez eddig egyedül a BAZ Megyei Levéltárban nem valósult meg. Az általános levéltárak elsősorban a kereskedelmi forgalomban kapható ún. irodai programcsomagokat használják, amelyekben a szerkesztő, táblázatkezelő mellett kisebb adatbázisok kezelésére alkalmas SW is található (ACCES). Kifejezetten levéltári célú programokat főleg a BFL dolgozott ki. Ezek az illetékességi és gyűjtőkörbe tartozó szervek és a levéltári anyag nyilvántartására, a térképek-tervek és különböző irategyüttesek feldolgozására szolgálnak. Pl. a Registrum és a Lazarus programokat ingyen a többi levéltár rendelkezésére bocsátották. A számítógépes eszközállományt az intézmények zöme szövegszerkesztés, egyéb ügyviteli és könyvtári munka mellett egyre nagyobb mértékben használja levéltári adatbázisok építésére. Szervnyilvántartás, fond- és állagjegyzék, terv- és térképtár, képeslap- és más irategyüttesek feldolgozásai folytak. Néhány levéltárban megkezdődött a digitalizálás is: a BFL-ben térképekről és tervekről, a Baranya Megyei Levéltárban kataszteri térképekről és képeslapokról, a Csongrád Megyei Levéltárban fotó-, és hanganyagokról, a Hajdú-Bihar Megyei Levéltárban 1526 előtti oklevelekről, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Levéltárában szintén 1526 előtti oklevelekről és úrbéri összeírásokról készültek modern másolatok. Levéltári anyagról CD-lemezen eddig a BFL, a Baranya Megyei Levéltár és a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár adott közre publikációt. Az ellenőrzés időpontjában 21 közül 11 intézménynek már volt honlapja, ötben pedig folytak a honlap megteremtésének előkészületei. A honlapok minősége különböző, kiemelkedően jó a BFL-é, amely folyamatos frissítésű és bő tartalmú. Általában elsősorban a levéltár adatai (cím, telefon stb.), valamint fond- és állagjegyzéke található meg a megyei levéltárak honlapján, amelyek egyes esetekben idegen (angol, német) nyelven is tartalmaznak információkat. Közvetlenül csak négy levéltárban (BFL, Bács-Kiskun, Csongrád és Zala megyei levéltárak) áll számítógép a kutatók rendelkezésére. Csekély az informatikai alkalmazottak száma: főállású szakembert a BFL-en kívül (ahol 4 fős csoport működik) csupán a megyei levéltárak 50%-ában foglalkoztattak (jellemzően egy főt). Az intézmények többségében komolyan veszik a levéltári dolgozók informatikai képzését. A HW/SW fejlesztések néhol tapasztalt esetlegességét talán az is okozta, hogy az intézmények fele a vizsgálat idején még nem rendelkezett a fejlesztések és alkalmazások terveit rögzítő informatikai programmal. Ennél is több azoknak a levéltáraknak a száma, 64