Levéltári Szemle, 53. (2003)
Levéltári Szemle, 53. (2003) 1. szám - MÉRLEG - Henzsel Ágota: Turbuly Éva: Sopron vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1595–1608. Sopron, 2002. / 57–58. o.
TURBULY EVA SOPRON VÁRMEGYE KÖZGYŰLÉSI JEGYZŐKÖNYVEINEK REGESZTÁI II. 1595-1608 Sopron, 2002. 206 p. Megint egy regesztakötet — a műfaj kedvelőinek őszinte örömére. Sopron vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek 2. kötetét Turbuly Éva adja közre, aki korábban Zala megyei jegyzőkönyvek regesztázásában jeleskedett. Az első Sopron megyei jegyzőkönyv anyagát Tóth Péter publikálta 1994-ben. Mint ismeretes, az Országos Tudományos Kutatási Alap támogatásával és a Művelődési Minisztérium Közgyűjteményi Főosztálya Levéltári Osztályának szakmai irányításával 1986-ban indult meg a „regesztázás", a vármegyei közgyűlési és a városi tanácsülési jegyzőkönyvek egységes szempontokat figyelembe vevő kiadása. A megyei jegyzőkönyvi bejegyzések tartalmi kivonatainak közreadása a kezdeti kísérletezések, próbálkozások után az eltelt másfél évtized alatt megállapodott, egységessé vált, a regesztákat kísérő apparátus pedig örvendetesen gazdagodott. Bizonyíték erre a soproniak második kötete is, amelyben előszó tájékoztat a forrásközlés részleteiről, történeti bevezető a korabeli vármegye működéséről. Az alaposabb vizsgálódásra vágyókat válogatott irodalomjegyzék igazítja el. A különböző gyűlésekről időrendi mutató készült, lábjegyzetbe kerültek a szöveghez kapcsolódó megjegyzések. A regeszták közötti tájékozódást a helynév-, személynév- és tárgymutató segíti. A megyei helynevek térképes ábrázolása tehette volna még teljesebbé a képet. A regesztákat készítő szerzőnek nem volt könnyű dolga, mert töredékes anyagból, másolati könyvekből, kevert időrendü feljegyzésekből kellett dolgoznia. Az 1595 és 1608 közötti tizennégy év anyagából mindössze 702 regeszta került ki. Az, hogy csak ennyi bejegyzés maradt fenn, nem a véletlen müve, hiszen a vizsgált évek nagyrészt egybeesnek a tizenötéves háború idejével. A 16-17. század fordulójának zaklatott időszaka nem kedvezett a nemesi közgyűlés tevékenységének, bizonytalanná vált az írásos anyag fennmaradása is. Ezt a feltevést igazolják a Sopron megyei tapasztalatok is, hiszen 1601 májusában a megyei közgyűlést félbe kellett szakítani az ott állomásozó idegen katonák zaklatásai miatt. 1603 őszén elvesztek a közgyűlés iratai, így nem tudták bejegyezni őket a jegyzőkönyvbe. Bár több mint száz gyűlés időpontja ismert, viszonylag kevés a jegyzőkönyvi anyag, mert többször előfordult, hogy csak egy-két bejegyzés készült. Voltak olyan gyűlések és törvényszékek, amelyeknek csak az időpontja ismert, az ott történtekről semmilyen feljegyzés nem tudósít. Különösen érezhető a hiány a megyei törvényszék működésében. A rendelkezésre álló adatok alapján feltételezhető, hogy a háborús állapotok miatt csak évi 3-4 alkalommal tartottak sedriát, sőt lehettek olyan évek, amikor egyet sem. A bejegyzések többsége a háborús helyzetből fakadó tennivalókról szól, a hagyományos közgyűlési funkciók háttérbe szorultak. Ritkábbak a hétköznapi lét történéseit őrző momentumok, mint borszállítás Bécsbe, malmok összeírása, csipkebokrok kivágása miatti tiltakozás. Sopron vármegye közvetlen fenyegetettsége 1594-ben erősödött meg, amikor a török elfoglalta a szomszédos Győrt. A soproni nemesek 1596 januárjában határozatban tiltották meg az ellenséggel való kereskedést, a törököknek élelmet szállítókat árujuk 57
