Levéltári Szemle, 53. (2003)

Levéltári Szemle, 53. (2003) 4. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Szabó Csaba: A Magyar Szentföld és Budapest Főváros Levéltára / 42–53. o.

felépítése a már elfogadott „B" változat szerint. Közben 1976 márciusától megkezdődött a Heinrich utcai raktárak szakaszos feltöltése. Az új levéltár ügyében egy évet kellett várni a korábbi terveket módosító elképzelés, az úgynevezett „C" variáns megfogalmazásáig. Hosszas vita után minden érdekelt elfogadta ezt a tervet, amelynek megvalósítása esetén egy nyolcszintes raktárépület készült volna el, amit egy kétszintes összekötő épülettel kapcsoltak volna a négyszintes igazgatási és közönségigényeket kielégítő épülethez úgy, hogy a Molnár Farkas-féle épület szerkezetileg nem változott volna. A tervdokumentációból és a csatolt iratokból kiderül, hogy bár a Művelődési Főosztály már 1977. november 18-án megrendelte a beruházási programtervet (határidőként 1978. első negyedévet határozták meg), arra hosszú ideig várni kellett, mivel sem az infrastrukturális beruházások (talajvizsgálatok, közműbekötések) nem készültek el időre, sem a levéltárfenntartó nem irányozta elő megfelelően a szükséges költségeket. A beruházási programterv végül csak 1978 szeptemberére készült el.

38 Ekkor még úgy gondolták a Fővárosi Levéltár munkatársai, hogy 1985-re megoldódhatnak állandósult gondjaik, a raktárhiány, a széttagoltság, a rossz munkafeltételek. Addig is, mint azt Szekeres József, a Heinrich utcai részleg vezetésével megbízott osztályvezető 1978-ban megfogalmazta, „a kedvezőtlen körülmények közepette helytállva, áldozatvállalóan s az építés ügyét minden lehető módon segítve végzik munkájukat."

39 A Heinrich István utcában egyelőre csak négy iratvédelmi műhely működött és mindenki az építkezések tényleges megkezdését várta. Közben 1979-ben a Bazilika 6. sz. számú raktárában könnyezőgomba-fertőzés lépett fel. Ez meggyorsította a Heinrich István utcai épület raktárként való használatát. Még a portásokat is bevonták a levéltár vezetői a szükséges dobozok hajtogatásába, igaz ekkor csak 4-500 doboznyi iratról volt szó. Közben, amit lehetett, toldozták-foldozták a Heinrich utcában, többnyire önerőből (pl. a központi fűtés túlfolyójának szigetelése, fűtéskorszerűsítés stb). 1979 december végére ígérte a levéltárfenntartó, hogy a VB határozatot hoz a Heinrich István utcai levéltár továbbépítését illetően.

40 1980-ban jelentősebb munkák folytak a hűvösvölgyi épületben, többnyire önerőből (pl. a kutatóterem kialakítása, bebútorozása, pincehelyiség kialakítása, elfalazása, az épület bekerítése, a romos falak kijavítása stb.). Mivel az új levéltár kivitelezése csúszott, szükségessé vált a meglévő régi épületek, az egykori Magyar Szentföld korszerűsítése, raktározásra alkalmassá tétele.

41 A levéltárnak jelentős belső átszervezéseket is végre kellett hajtania, hogy az intézményi széttagoltság következtében a főváros különböző kerületeiben dolgozó munkatársak el tudják látni feladataikat. Éppen ebben az időben nagy mennyiségű beszállítások, iratátvételek történtek (pl. a Pest Megyei Levéltártól az 1950 előtti peremkerületi települések mintegy 600 ifm-nyi iratanyaga). A levéltár szempontjából 38 BFL XXXIV. 3. b. Budapest Főváros Levéltára 1950 utáni iratai. Általános hivatali iratok tárgykörök szerint (= BFL Ált. hiv. ir.) A Heinrich István utca építkezés. A Fővárosi Levéltár beruházási programja. 1978. szeptember 19. 39 SZEKERES J.: i. m. 69. 40 BFL XXXIV. 3. a. BFL Titk. reg. 925/1979. Emlékeztető az Építési és Költöztetési Bizottság 1979. szeptember 17-i üléséről. 41 BFL XXXIV. 3. a. BFL Titk. reg. 310/1980. Feljegyzés a Heinrich utcai BFL épület helyreállítási és állagvédelmi munkáiról. 1978. március 25. 50