Levéltári Szemle, 53. (2003)

Levéltári Szemle, 53. (2003) 4. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Szabó Csaba: A Magyar Szentföld és Budapest Főváros Levéltára / 42–53. o.

ugyanakkor a magyar viszonyoknak is megfelelő templomot kívánt felállítani. 1936-ban megvette a Budapest XII. kerületi Heinrich István u. 5. sz. alatti telket és emeletes házat, majd a szomszédos villát és telket.

4 Egyévi előkészület után végre kialakult a Magyar Szentföld terve, amelyet az a Molnár Farkas

5 mérnök készített el, akit Mór atya egy hónapra Palesztinába küldött, hogy rajzolja le és mérje fel az eredeti szentélyeket. Közben Mór atya néhány segítőjével berendezkedett a hűvösvölgyi új szerzeményben. Kis rendházat alakítottak ki a maguk számára,

6 és megkezdték a bibliai helyek történetét bemutató múzeum szervezését. A Belügyminisztérium 1939-ben a hűvösvölgyi ferencesek kezelésébe adta Heinrich Kálmán és neje, Tömöry Paulina kegyes alapítványát (a Heinrich István u. 1. szám alatt, és a vele szembe levő telket), azzal a feltétellel, hogy az árvaházban 8-10 árvát neveljenek. A Páduai Szent Antal Árvaház 1939 októberében nyílt meg. A ferences atyák által nevelt ifjak közül többen elvégezték a polgári iskolát, sőt a Mór atya által létrehozott nyomdában kitanulva a szakmát, nyomdász mestervizsgát is tettek. Nemcsak képzésükben, de eltartásukban is segítségükre volt a szentföldi nyomda, hiszen a kiadványok révén befolyt összeg hozzájárult az árvaház fenntartásához ,

7 A Magyar Szentföld templom építése 1940-ben kezdődött. Molnár Farkas negyven és huszonöt méter tengelyméretü alapra héjbeton forgási ellipszoid kupolát tervezett, körben húsz karcsú vasbeton oszloppal. A bejárati kapu a jeruzsálemi Szent Sír Bazilika főbejáratának másolata lett volna. A Megváltás titkainak templomában a következő szentélyek másolatait akarták az építtetők elhelyezni: 1. Szűz Mária születési helye; 2. a Názáreti ház; 3. Szűz Mária látogatásának helye; 4. Keresztelő Szent János születési helye; 5. a betlehemi születési barlang; 6. Szent József háza; 7. Szent József műhelye; 8. a táborhegyi szentély; 9. a betfagei kő; 10. az utolsó vacsora terme; 11. az Agóniatöbbek között felépítették egy jordániai halászfalu mását is. Az Amerikai Szentföld kusztódia Washington DC északkeleti parkos részén található. Godfrey Schilling ferences atya valósította meg álmát a Mount St. Sepulchre templom felépítésével, benne pl. a bethlehemi Születés Barlang, a jeruzsálemi Szent Sír, de a római katakombák másolataival is. 4 A „szentföldi kusztódia Jeruzsálem" címén, a Heinrich István u. 3-5. sz. alatt összesen 2857 négyszögölnyi területet, a rajta lévő épületekkel együtt, mint a szentföldi ferencrendi kusztódia Jeruzsálem tulajdonát telekkönyvezték az 5331. sz. telekkönyvi betéten 1l 377/1. helyrajzi sz. alatt. Budapest Főváros Levéltára (= BFL) IV. 1421. h. Budapest Szfv. Vagyonleltári és ingatlan-nyilvántartási iratok gyűjteménye. Műszaki nyilvántartó könyvek. 11 377/1.; 11 378. 5 Molnár Farkas Ferenc (1897-1945) építész. Tanulmányait a budapesti Műegyetemen és a Képzőművészeti Főiskolán, majd a weimari Staatliches Bauhausban végezte Walter Gropius növendékeként 1920-tól. Itt ismerkedett meg Moholy-Nagy Lászlóval is. 1927-től Budapesten működött Ligeti Pállal, majd önállóan, illetve Fischer Józseffel társulva. Főleg villákat és családi házakat épített. Művei a magyarországi konstruktivista-funkciónálista építészet első és egyúttal legkiemelkedőbb alkotásai. A modern építészek nemzetközi szervezetének (CIAM — Congres Internationaux d'Architecture Modern) magyar delegátusa és az 1928-1938 között működő keleti csoport vezetője. A modern építészet propagálása terén jelentősek voltak a Tér és Formában megjelent cikkei. Főbb alkotásai: Lejtő úti, Harangvirág utcai, Lotz Károly utcai, Székács utcai villák, a Toldy Ferenc utca 2. sz. alatti bérház. A Budapest felszabadításáért folyó 1945. évi ostrom idején budai lakásában halálos sérülés érte. Munkásságát Walter Gropius így értékelte: „Hivatása mesterének tartom. Túl korán, életmüve kiteljesedése előtt halt meg." Képzőművészeti és tervezőgrafikai alkotásait összefoglaló kiállítás keretében 1997-ben mutatták be a Kassák Múzeumban. Madzin Attila a Magyar Történeti Filmalapítvány közreműködésével 2000-ben egy órás dokumentumfilmet készített Molnár Farkasról, a Bauhaustól a Szentföldig címmel, amit a Magyar Televízió 2. csatornája sugárzott. 6 A rendházban zajló életet, a Magyar Szentföld mindennapjait is bemutatja KOVÁCS KAMILL ferences testvér önéletírásában. Vö.: Kamill testvér kalandozásai a XX. században, Bp., 1989. 7 A Magyar Szentföld évkönyve az 1942. évre. Szerk.: P. UZDÓCZY-ZADRAVECZ ISTVÁN OFM. Bp., 1942. 33. 43