Levéltári Szemle, 53. (2003)

Levéltári Szemle, 53. (2003) 4. szám - DOKUMENTUM - Cserna Anna: A kedves "Oncli": Szeniczey Cecília visszaemlékezése Deák Ferencről, 1903 / 29–41. o.

azután az ellenfél ezt észre vette, és Deák bácsi kezét, nagy nevetés között le fogta, amit O szépen el is tűrt. A kártya játékot szerette nézni. Atyámnak délutánonként gyakran volt partieja, és Ő óra hosszatt elnézte a játszokat. A gyermekeket egy áltálján nagyon szerette felültetni, megtréfálni. Egy alkalommal hozott nékünk, egy ugy nevezett Birbics játékot. Ez egy kicsiny kis teke pálya volt, apró kugli babákkal, és hozzá két kis pergetyüvel, melyekkel a bábukat le kellett dönteni. Midőn azt nékünk által adta, a babák mind feküdtek, és kezdette magyarázni, hogy most ezek a babák csak nagyon erős fújásra állanak fel, tehát csak fújjuk. Természetesen mi azonnal neki álltunk, és fújtuk teljes erővel, és néha a babák csak ugyan kezdettek egy kissé emelkedni, de csak hamar megint vissza estek. Egyik a másikat tolta el, hogy majd ő fújja, mert ő nagyon erősen tud fújni, így vesződtünk mi ezzel egy ideig, míg reá jöttünk, hogy hisz ez egy rugó által, mellyet észrevétlenül Deák bácsi nyomogatott, emelkedtetett. Volt nevetés, hogy Deák bácsi így felültetett bennünket. Egy másik alkalommal, épen midőn ő itt volt, Pepi nővérem napernyője szakadt el, ami felett Pepi nagyon szomorkodott. „No ne búsulj leányom — monda Deák bácsi — most csak varrd ezt szépen össze, és majd ha megint lejövök, hozok én néked e helyett egy szebbet." Mikor Deák bácsi lejövetele megint közeledett, Pepi nagyon kíváncsian várta, hogy vájjon az igért napernyőről nem-e felejtkezett meg. Kíváncsian is nézegettük mi, megérkezésénél a bőrőndjeit, de azok mind kisebbek voltak, mint sem hogy, azokban egy napernyőt lehetett volna gyanítani. Volt packjai között, egy nagy hosszú és meglehetősen nehéz, sok papírral becsavart csomag, de nézetünk szerint ez sem lehetett a várva várt napernyő. — Amint azután Deák bácsi a szobájából kilép, kezében azt a nagy csomagot tartja, Pepinek azt átnyújtja és mondja „No kedves leányom itt van az igért napernyő." Pepi azt bámulva veszi át, kezdi a sok papirbol azt bontogatni, és arcza mindig hosszabra és hosszabra nyullik, míg végtére a napernyő elő bukkanik! Az Egy óriási napernyő volt, vastag vitorla vászonból tarka rajtokkal körül várva, a rajtok között apró csengetyűkkel, és csupa színezett állat fejekkel tele ragasztva a nyele is, vastag és otromba volt. Persze mi, azt látván mind hahotára fakadtunk, de nem így szegény Pepi, ki közel állt a síráshoz, látszott hogy megijedt, hogy mivel ezt Deák bácsi hozta, még utóbb azt kell is nékie használni. Deák bácsi egy ideig mosolyogva csak nézte Pepi kétségbeesését, de azután ő vette a napernyőt kezébe és kezdette annak czélszerűségét magyarázni, hogy azért hozott ily nagyot, hogy Pepi a nap hevétől meg legyen védve a nyele is azért oly vastag, hogy egy hamar el ne törjék, de van ennek a nyélnek még egy czélszerüsége is, monda, ez belül üres, itt alul egy kis platni

31 van reá alkalmazva, melyet ki lehet nyitni és mindenfélét bele tenni. Ezzel Deák bácsi, azt felpattantja, és kezd belőle egy igen szép kis zöld selyem napernyőt kihúzni, azt Pepinek oda nyújtja „Na hogy tetszik?" Pepi, örömében nyakába ugrik és össze vissza csókolja kezét és arczát, amit Deák bácsi oly kedves és megelégedett mosolyai engedett, és, hogy az én szivem sem fájjon, rólam sem felejtkezett meg! Ilyen volt Ő, ahol csak lehetett, örömöt szerzett a gyermeknek és az ifjúságnak! Hányszor hallottam, midőn szüleinknek mondotta „Gyermekeitektől, ha tehetitek, ártatlan örömöket meg ne vonjatok, mert minden ember, de különösen az ifjúság kedélye az örömöt megkívánja, és az ártatlan örömök, őket, csak jobbá tehetik." Szeretett bennünket examinálni,

32 különösen a történelemből és mythologiábol, és néha tréfás kérdéseket is vetett fel. így teszem, egyszer azt kérdezte tőlünk, hogy hívták Hercules feleségét,

33 mi iparkodtunk tudományunkat bemutatni és többen felkiáltottunk Deianita. „Nem bizon" felelt ö; Mi zavarodottan egymásra néztünk „Nos hát egyik sem találja el?" monda ő mosolyogva „Hát 31 lemez 32 vizsgáztatni, megmérni 33 Helyesen: Déianeira 36