Levéltári Szemle, 53. (2003)

Levéltári Szemle, 53. (2003) 4. szám - Fodor István: A szerbiai és vajdasági levéltári dolgozók kiadványai 1992 és 2000 között / 25–28. o.

Figyelemre méltó még Boro Majdanac tudósítása a német levéltárosok 1995 őszén Hamburgban megrendezett 66. tanácskozásáról. Az 1996-1997. évi 1-4. szám 2000-ben került ki a nyomdából. Terjedelme 279 oldal. A kötet bevezető tanulmányát Bogdán Lekic írta A jugoszláv levéltári törvényalkotás 1918 és 1974 között címmel. A második írás Miroljub Arsicé, ez a Szerb Fejedelemség egyházi anyakönyveinek vezetését, használatát szabályozó törvényeket ismerteti. A folytatásban a jugoszláv levéltárügyet szabályozó hatályos törvényt, szabályzatokat, rendeleteket közli a folyóirat, majd ezekhez kapcsolódik a Levéltárosok etikai kódexe. Branislav Vuékovic ez alkalommal Nagy-Britannia nemzeti levéltáráról, a Public Records Office-ról ad ismertetőt. Az utolsó fejezetben tizenöt kiállításról és kiadványról olvashatunk. Zorán Veljanovic a már korábban is említett Jovan Pejin újabb könyvét mutatja be, amely a szerb-magyar viszonyokkal foglalkozik. Az elmúlt öt-hat évtized történéseit a következő cím alá sorakoztatta fel: Srbi i Madári, velikomadarski san, genocid i „genocid" (Szerbek és magyarok, a nagy magyar álom, és a genocídium) Szerbia Levéltára májusban ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját. Ebből az alkalomból két reprezentatív kiadvány látott napvilágot. Az 363 oldalas első kötet Szerbia Levéltárát mutatja be. A második kötet 313 oldalon a szerbiai levéltárakról szól, minden intézménynek 5-6 oldalt szentelve közli a legfontosabb tudnivalókat. Az első kötet részletes levéltártörténettel kezdődik, majd az intézményben őrzött levéltári anyagról fondfőcsoportonkénti bontásban közöl információkat. A legértékesebb fondokról fondtörténeti ismertetőket is találunk a kiadványban, majd a levéltári segédletek következnek. A folytatásban Szerbia Levéltára szervezeti felépítésével, tevékenységével ismerkedhet meg az érdeklődő. Érdekes módon a levéltár elérhetőségi lehetőségeit nem közölték a szerzők. A második kötet szerkezete az előzővel megegyező. Ebben minden egyes szerbiai levéltár címe, telefonszáma stb. is megtalálható. A Magyar Országos Levéltár és az Észt Állami Levéltár között kialakult szakmai együttműködés részeként 2003 májusában egy hónapot töltött a MOL restauráló műhelyében KYLLIKE PHIKVA, az Észt Állami Levéltár munkatársa. A látogatást OROSZ KATALIN restaurátor viszonozta, aki szeptemberben töltött egy hetet Talhnban, az Észt Állami Levéltárban és Tartuban, a Történeti Levéltárban. Útja során az észtországi levéltári rendszerrel ismerkedett, különös tekintettel az állományvédelmi problémákra és az azokra adott válaszokra. Mivel az észt kollégák is elvégezték a gyűjtemény állapotfelmérését a holland statisztikai módszerrel, a látogatás jó alkalom volt a tapasztalatok kicserélésére ezen a téren is. 28