Levéltári Szemle, 53. (2003)

Levéltári Szemle, 53. (2003) 4. szám - Pásztor Cecília: A Nógrád Megyei Levéltár kiadványozási tevékenysége, 1999–2003 / 19–24. o.

nyilvánításának 80. évfordulójára Salgótarján történelmi kronológiájának második, 1945-1977 közötti részét. Az egykor levéltárunkban dolgozó Hlavácsné Kérdő Katalin sok-sok évvel ezelőtt elkezdett müve az idén jelent meg: Nógrád megye két kötetre tagolt történeti helységnévtára a megyék között tizenötödikként készült el a levéltár és a Központi Statisztikai Hivatal gondozásában, természetesen a sorozat egészére jellemző szerkesztési elveket követve. A kiadványhoz angol, német és szlovák nyelvű rezümé is tartozik, amelynek első kötete maga a helységnévtár, második részében pedig a jegyzetek és a mutatók kaptak helyet. A (levéltári) kötetek mutatókkal történő ellátása — amelyekről eddig szándékosan nem esett szó — olyan fontos jellemzője és egyre inkább kötelező része a kiadványozásnak, hogy érdemesnek tartottam külön foglalkozni vele. Nyolc segédletünk mindegyikének használatát személy- és helynévmutató könnyíti meg, hathoz pedig tárgymutató is készült. Forráskiadványaink ebbéli ellátottsága is majdnem százszázalékos: a díj levelek kivételével mindben szerepel hely- és személynévmutató. Míg a konferenciakötetek, a helytörténeti tananyagok és a településtörténeti monográfiák teljesen nélkülözik használatuknak ezen segítőjét, Salgótarján történelmi kronológiájához tárgy- és személy névmutató tartozik, a jegyzőtársadalomról szóló kiadványnak pedig hely- és személy névmutatója van. Végül, a helységnévtár nem kevesebb, mint hat (úgymint helynév-, felekezeti, birtokos-, postaállomás-, sóhivatal- és vásár-) mutatóval jelent meg. Ugyancsak fontos szempont lehet az, vajon milyen mértékben alapulnak a levéltár kiadványai elsődleges levéltári kutatásokon? Nos, az Adatok, források... sorozat tizenkilenc szóban forgó darabjából — a két konferenciakötet kivételével — mindnek sajátja ez. A Nagy Iván sorozat nyolc könyvével kicsit más a helyzet, miután ezek alapvetően más céllal, tudatosan szélesebb kör számára készültek és általában inkább ismeretterjesztő jellegűek. A Nagy Iván könyvek mindegyike Balassagyarmattal és környékével foglalkozik, bár a nyugat-nógrádiak mellett — a témaválasztás jóvoltából — gyakran számíthatnak a szélesebb olvasóközönség érdeklődésre is. Ez áll a Nagy Iván munkásságát hangsúlyozó két kiadványra, vagy pl. a múlt század határváltozásait feltáró konferenciakötetre is. Az Adatok, források... sorozatban és a sorozaton kívül megjelent könyvek (összesen huszonhárom) közül tizenhárom öleli fel az egész megye történetét. Kelet-Nógrádról hét, ezen belül Salgótarjánról három könyvünk szól, Nyugat-Nógrádról, pontosabban Balassagyarmatról pedig kettő. A fennmaradó egy a Hajnal István Kör konferenciakötete, amely témájában nyilván nem korlátozódik egyetlen megyére. A Balassagyarmat és Héhalom történetét a kezdetektől bemutató kiadványaink mellett ez az a könyvünk, amelynek tartalma természetesen egy adott történelmi korhoz sem köthető kizárólagosan, a többinél azonban ez is viszonylag jól meghatározható: A nógrádi iratanyag sajátosságainak köszönhetően a harmincegy kötetből mindössze két olyan van, amely érinti a középkort, egyikük a 17., a másik a 18. századig ívelő történettel, a Heves Megyei Levéltárban őrzött iratokat (az egri káptalani hiteleshely nógrádi anyagát), illetve elsősorban könyvészeti anyagot (Nógrádvár) dolgozva fel. A 16. és a 17. sz. történetével egy-egy kiadványunk foglalkozik, és szintén egy 17., 18. és 19. századot átfogó munkánk van. Mennyiségi ugrás majd az utóbbi századoknál tapasztalható: a 18. sz. a témája hat könyvünknek, a 19. és a 20. sz. pedig a fennmaradó tizenegynek. Eme legutóbbin belül kifejezetten az 1945 utáni korszakkal nyolc kötet 23