Levéltári Szemle, 53. (2003)

Levéltári Szemle, 53. (2003) 4. szám - Varga Éva Mária: Hungarica-kutatás az oroszországi levéltárakban / 3–18. o.

iratkomplexum a második világháború hadifogoly-kérdésének tudományos kutatása terén gazdag, eddig ismeretlen információkat tartalmaz, amelyek mielőbbi felszínre hozatala elemi érdekünk. Az 1920 óta létező Oroszországi Állami Katonai Levéltár állományában található — illetékességi körének megfelelően — a Vörös Hadsereg és a különböző oroszországi fehér hadseregek, illetve a nyugati fehér tiszti emigráció 1917-1939 között keletkezett iratanyaga. A Hadügyi Népbiztosság, a Vörös Hadsereg Vezérkari Főnöksége, a Forradalmi Katonatanács irataiban is fellelhetők kisebb számban magyar vonatkozású katonapolitikai jelentések, továbbá jelentősebb iratanyag található az első világháború idején fogságba esett magyar katonákkal kapcsolatosan. Az 1961-ben létrehozott Oroszországi Állami Gazdasági Levéltárban (RGAE) is megkezdődött a magyar vonatkozású iratok gyűjtése.

44 Ebben az archívumban őrzik a Szovjetunió népgazdaságának irányítását végző központi szervek 1917-1991. évkörü iratait. Az egykori ágazati kormányszervek közül a Magyarországgal fenntartott gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokra vonatkozó iratanyag a Külkereskedelmi Népbiztosság és jogutódja, a Külkereskedelmi Minisztérium állagaiban található.

4

^ 2000 májusában helyezték el a gazdasági levéltár raktáraiban a történettudomány számára még sok újdonságot rejtegető, az egykori tagországok közös örökségévé nyilvánított /CGSr-levéltárat. A KGST iratanyagának dokumentumai a szovjet időszakban egyáltalán nem voltak hozzáférhetőek. Elviekben most lehetőség nyílik e szocialista nemzetközi szervezet iratainak tanulmányozására, a gyakorlatban azonban a kutatói hozzáférés erősen korlátozott, amelyet az orosz kollégák a csekély feldolgozottsági szinttel, és a megfelelő segédletek hiányával indokolnak.

46 Az orosz fél egy olyan — a Komintern iratok esetében már megvalósított — nemzetközi projekt kidolgozásán fáradozik, amelynek keretein belül lehetőség nyílna az iratok rendezésére és elektronikus formában történő rögzítésére. A KGST levéltárát nyilvánossá tevő projekt megvalósításához, elsősorban az egykori tagországoktól, nemzetközi pénzügyi segítséget várnak. A Levéltári Intézet — lehetőségeihez mérten — a levéltári iratok feltárásán túl azok bemutatásával is foglalkozik. 2002-ben az orosz fővárosban eddig példátlan módon emlékeztek magyarok és oroszok az 1848-49. évi magyar forradalomra és szabadságharcra. Március 14-én, a magyar nemzeti ünnep előestéjén nyitotta meg kapuit a Magyar Országos Levéltár és a ROSZARCHIV összefogásában rendezett Az 18481849-es magyar forradalom Oroszországból nézve c. tárlat a szövetségi állami levéltárak kiállítótermében.

47 1961-1992 között az intézmény elnevezése: UeHTpanbHbiti rocy.aapcTBeHHbiíí apxHB Hapo/iHoro xojafícTBa CCCP (UrAHX CCCP). 1961-ben az Októberi Forradalom Központi Állami Levéltárából emelték ki a gazdasági jellegű iratokat, és helyezték el az akkor felállított Szovjetunió Központi Állami Népgazdasági Levéltárában. •" PrA3 (b. Xa 413, icaT. 1, on. 12, a,. 18401, (1917-1988) — MHHHerepcTBo BHewHeíí ToproB^H CCCP (MHHBHeUJTOpr). 46 L.: TYURINA, JELENA ALEKSZANDROVNA: A KGST iratanyagának összetétele és tartalma. LSz, 52. (2002) 2. sz. 44-51.; MAJTÉNYI GYÖRGY-SERES ATTILA: Magyarország és a KGST: a KGST iratainak utóélete. A KGST történelmének nyitott kérdései. LSz, 52. (2002) 2. sz. 34-43. 4 L.: Az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc orosz levéltári források tükrében. Szerk.: GECSÉNYI LAJOS-KOZLOV, V. P. Bp.-Moszkva, 2003.; KATONA CSABA: Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc orosz levéltári források tükrében. LSz. 52. (2002) 2. sz. 92-93.; KATONA CSABA: 1848-1849 orosz szemmel. Krónikás, 3. (2002) 3. sz. 40-41.; VARGA ÉVA MÁRIA: „Az 1848-1849-es magyar 17