Levéltári Szemle, 53. (2003)

Levéltári Szemle, 53. (2003) 3. szám - MÉRLEG - Ring Orsolya: Rákóczi Erzsébet levelei férjéhez 1672–1707. Szerk. és az előszót írta Benda Borbála, Várkonyi Gábor. Bp., 2001. (Millenniumi magyar történelem. Források) / 67–69. o.

RÁKÓCZI ERZSÉBET LEVELEI FÉRJÉHEZ 1672-1707 Szerk. és az előszót írta: BENDA BORBÁLA-VÁRKONYI GÁBOR Bp., 2001. (Millenniumi Magyar Történelem. Források.) 350 p. A nők társadalmi szerepének, a társadalomban elfoglalt helyének vizsgálata hosszú múltra tekint vissza. A magyar történet- és irodalomtörténet-írás már a 19. században kísérletet tett arra, hogy összegyűjtse azokat a forráscsoportokat, irodalmi alkotásokat, amelyek nőkről szólnak, vagy amelyeket nők hoztak létre. Napjainkig a történeti, irodalomtörténeti és neveléstörténeti kutatások sok, a nőtörténet számára is nélkülözhetetlen forrást tártak fel. Több tudományos dolgozat, könyv és forráskiadás is készült, amely a forrásadottságokat is figyelembe véve a magyar arisztokrata nők világának egyes részeit tárta fel. Rákóczi Erzsébettel a magyar történetírás azonban csak viszonylag későn kezdett el foglalkozni. 1863-ban jelentetett meg róla egy rövid tanulmányt Ráth Károly, aki két levelét is kiadta. Ezután hosszabb szünet következett. Rákóczi Erzsébetet mintegy húsz évvel később Thaly Kálmán „fedezte fel" újra, de újabb száz év kellett ahhoz, hogy 1979-ben Erdődy Ferenc két levelet adjon közre Rákóczi Erzsébet tollából, majd pedig 1986-ban a Régi Magyar Költők Tárában két verse is megjelenhessen. A Millenniumi Magyar Történelem sorozatban 2001-ben napvilágot látott Rákóczi Erzsébet levelei férjéhez 1672-1707 c. kiadvány forrásai Rákóczi Erzsébet személyiségének, életének, férjéhez fűződő, ellentmondásoktól korántsem mentes viszonya megismerésének lehetőségét kínálják. A jelenleg Pozsonyban őrzött vörösvári Erdődy-levéltárban Rákóczi Erzsébet, második férjéhez, Erdődy Györgyhöz írott levelét őrzik. A levelek 1672. január 5. és 1707. augusztus 13. között keletkeztek, és jelen kötetben kerültek először kiadásra. Összehasonlítva a máig mértékadó családi levelezésekkel, pl. Nádasdy Tamás és Kanizsai Orsolya levélváltásával, Rákóczi Erzsébet levelezése a legnagyobb és legteljesebben megőrzött missilis anyagok közé tartozik. Rákóczi Erzsébet a Rákóczi-család fiatalabb, katolikus ágának utolsó leszármazottja volt. Nagyapja, Rákóczi Pál I. Rákóczi György erdélyi fejedelem testvére, //. Ferdinánd országbírója volt. Rákóczi Erzsébet édesapja, Rákóczi László és édesanyja, Bánffy Erzsébet 1654-ben kötöttek házasságot és még ugyanebben az évben megszületett lányuk Erzsébet, becenevén Betkó. Szülei halála után, az akkor még csak tízéves kislány Báthory Zsófia gyámsága alá került, majd 1668-ban feleségül ment Erdődy Ádámhoz. Férje azonban alig néhány hónap házasság után elhunyt. Betkó éppen csak elmúlt tizenöt éves, amikor 1670-ben ismét házasságot kötött ezúttal Erdődy Györggyel, aki jóval idősebb volt feleségénél. A Rákóczi Erzsébettel foglalkozó kutatók gyakran hangsúlyozták és hangsúlyozzák házasságának kudarcát. A jelen kötetben közreadott több mint kétszáz levél segítségével betekintést nyerhetünk az asszony férjével való kapcsolatába is. Rákóczi Erzsébet házassága Erdődy Györggyel eleinte — mint azt a könyv szerkesztői megállapították — szeretetben telt. Férjéhez írt leveleinek hangulata kedveskedő, vidám, néha viccelődő volt. Férjét nemcsak a levelek szövegében nevezte „édes szívemnek", hanem így is szólította meg őt, bár házasságuk elején viszonylag változatos megszólítási 67