Levéltári Szemle, 53. (2003)
Levéltári Szemle, 53. (2003) 3. szám - Dominkovits Péter: A Deák család Győr vármegyei rokonságáról: szarvaskendi Sibrik (I.) Antal / 60–66. o.
ünnepelték Sibrik Antalt, akit ekkor ismét első alispánná választottak. Hivatalában az 1794. május 1-jei tisztújításon is megerősítették, így azt az 1797. április 15-én bekövetkezett haláláig viselte. 27 Az eddigi ismeretek szerint a jakobinus mozgalomban és annak megtorlásában nem vett részt; tisztében hivatalból terjesztette fel Csonka György győri posta-kiadó Szolártsik Sándorral kapcsolatos vallomását, miképpen Sándor Lipót főherceg, nádor ügyviteli jegyzőkönyvébe is csupán ezen ügy kapcsán került be a neve. 28 Sibrik (1.) Antal — talán gróf Zichy Ferenc kíséretében? - már megjelent az 1764— 1765. évi országgyűlésben, egyes eseményekről unokabátyját is tudósította. 29 Alispánsága idején 1791. május 3-án és 1792. április 22-én Győr vármegye egyik országgyűlési követévé választották; ebbéli tevékenysége még feldolgozásra vár. 30 Sibrik (I.) Antal kétszer házasodott. Első felesége Bertha Klára, akinek apja a győri püspök szombathelyi uradalmának tiszttartója (provisor), a törvényhatóság egykorú hiteléletének aktívan kölcsönző személyisége, a Vas megyei birtokos Bertha János volt. Házasságukból 1768-ban született Erzsébet, idősebb Deák Ferenc későbbi hitvese. Felesége fiatalon, 1772-ben halt meg. Sibrik 1774-ben Keresztúry Gábor tormaföldi (Zala vm.) földbirtokos és Niczky Anna, Julianna nevű leányát vette el. E házasságából hat fia és négy leánya született. 31 Sibrik Antal két házassága vagyon szempontjából közel egyező, de eltérő „identitású" nemesi csoportokat érintett. Ugyanis az első frigy a győri püspök vagyonos, vezető uradalmi tisztviselői karának egy képviselőjével, míg a második Zala vm. és a Nyugat-Dunántúl tradicionálisabb birtokos családjaival (elsősorban a Niczky családdal) kialakított családi kapcsolatként jellemezhető. Sibrik (I.) Antal 1797. április 14-én végrendelkezett, testamentumát a győri székeskáptalan 15 nap múlva hiteles példányban adta ki. Tömör, tizenhárom pontos végakarata egy élete során fölöttébb jelentős készpénz-vagyonnal rendelkező, erős akaratú, határozott férfiúra utal. Az 1-3. pontokban az ősi Sibrik birtokok megtartásáról, illetve azok gyarapításáról szól; a csécsényi javait 15 000 ft-ért váltotta meg, a Kisfaludyaknak a visszaváltásokért összesen 8000 ft-ot fizetett, nagybátyja bozsoki jószágának megszerzése 47 000 ft-jába került. Az 5-6., 11. és 13. pontok második felségével, Keresztúry Juliannával kapcsolatban keletkeztek. Ezek rögzítik a Keresztúry rokonságból származó, neki járó, összesen 4000 ft-nyi tartozást, az asszony számára biztosítják a téti (Győr vm.) javakat, illetve kikötik, hogy amíg felesége újra nem házasodik, addig Sibrik Antal „minden jószágában" benne maradhasson, őt az örökösök GyML IV. A. I. a. Prot. 28. köt. 908/1790. GyML IV. A. 1. a. Prot. 32. köt. 463/1794.; Uo. 35. köt. 421/1797.; MOL X 3320. Filmtár. A 1893. A rábaszentmihályi r. k. plébánia halotti anyakönyve; MOLNÁR A.: i. m. 27. BENDA KÁLMÁN: A magyar jakobinusok elleni felségsértési és hűtienségi per iratai 1794-1795. Bp., 1952. (A magyar jakobinusok iratai, II.) 551.; BENDA KÁLMÁN: Naplók, följegyzések, röpiratok. Bp., 1952. (A magyar jakobinusok iratai, 111.) 99. MOL P 1860 2. cs. 2. t. Sibrik A. ir. Lev. Sibrik László levele. Bozsok, 1764. okt. 24. L. még.: SZABÓ D.: i. m. 14. (19. sz. Ij.). GyML IV. A. 1. a. Prot. 29. köt. 543/1791.; Uo. 310. köt. 484/1792. Győr vármegye követutasításának egy példánya a személyes iratok között is fennmaradt: MOL P 1860 1. cs. 1. t. Sibrik A. ir. J. ir. Győr, 1790. május 28. Vö.: MARCZALI HENRIK: Az 1790-91-diki országgyűlés. I— II. köt. Bp., 1907. Deák Ferenc házasságát, Sibrik Erzsébet kiházasítását is részletesen tárgyalva: MOLNÁR A.: i. m. 28-30. Bertha Jánosról: BALOGH GYULA: Vasvármegye nemes családjai. 2. jav. bőv. kiad. Szombathely, 1901. 17.; DOMINKOVITS P.: i. m. 58., 69. (20. sz. Íj.); Vas Megyei Levéltár IV. A. 1. Vas vármegye nemesi kis- és közgyűléseinek iratai. Árvaügyi iratok. Fasc. 1. Nr. 51., Fasc. 3. Nr. 32.; PETZ A.: i. m. 255-256. 65